jutalom

Mint minden függőség, a munkamánia is képes tönkretenni az egyént és környezetét. Olyan orvosi diagnózis, hogy munkaalkoholista (workalkoholics), vagy munkamániás nincs, a pszichiáter csak a következményekkel találkozik: a depresszióval, az alkoholizmussal vagy éppen az öngyilkossági kísérlettel, széthullott családokkal.

A karrieristák szerint azonban mégsem ennyire egyértelmű a dolog.

 Harvard Business Review-nak Toma Chamorro-Premuzicit azt nyilatkozta, hogy ha olyan szerencsések vagyunk ahhoz, hogy nem pusztán munkánk, hanem karrierünk van, akkor el kell fogadnunk a munka-élet közti esetleges egyenlőtlenséget. Míg a karrier magasabb szintű céltudatosságot ad, addig a munkahely pusztán bevételt. Ha karrierünk van, azzal keresünk, amit szeretünk, a munkahely pedig azért fizet, amit megcsinálunk. Ha örömünk leljük a munkában, akkor nehezebb abbahagyni, könnyebb belecsúszni a túlórákba. Munkamánia? A karriere sikeressége a munka és a szórakozás, élet egyéb területeinek szétválasztásától függ. Azonban ki törődik a munkahely-élet egyensúly kérdésével, amikor egészséges fúzióban vannak egymással? Amikor a lánya még kicsi volt, hiába volt sikeres a munkájában, úgy érezte, hogy olyan dolgokról kell lemondania, amit később már nem tud pótolni. Ebben az időszakaszban nehéz volt megtartani az ezt a fajta harmonikus élet-munka összeolvadást. Azonban később munkaadóként sikerült felhasználnia ennek az időszaknak a tapasztalatait is. Megértette, hogy az emberek különbözően viszonyulnak a munka és az élet kapcsolathoz, sőt ezek a viszonyrendszerek különböző életszakaszokban változnak is. Kisebb léptékű üzletek több rugalmasságot tudnak kínálni ezen a szinten. Lehetővé teszik azt, hogy az emberek keményen dolgozhassanak, de ne kerüljenek konfliktusba saját életszemléletükkel.

A pszichiáterek szerint az az egészséges ember, aki jól érzi magát a saját bőrében. A munkamániás pedig állandó drill alatt van, tehát nem felel meg ennek a kritériumnak. A gyógyulás, vagy az elkerülés útja pedig a sokoldalúság. Tudni kell nemet mondani akár munkahelyen, akár csak önmagunknak a munkára. Ez azonban csak akkor segít, ha van mivel kitölteni a munka után fennmaradó időt. Akinek van hobbija, családja és amellett munkája, az valószínűleg sokkal jobban érzi magát a világban, mint az, aki olyan javakért dolgozik éppen, amire már semmi szüksége nincsen azon kívül, hogy ezen tudja mérni a sikert.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?

Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar

Ennyit keresnek majd, ha kirepültek

Bankbetét, vagy föld

A létbiztonság teszi elégedetté a magyart

Tovább élünk, de miből?

Kirepültek, de sokba kerülnek

A képzett pénzügyi tanácsadók és a barátaik, családjuk tanácsaira hallgatnak leginkább a leendő nyugdíjasok az előtakarékossággal kapcsolatos döntéseik meghozatalakor - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A tanácsadásnál a konkrét termékeken túl a stratégia meghatározása is komoly hangsúlyt kap. A bizonytalan gazdasági környezet miatt ugyanakkor a legtöbben alacsony kockázatú konstrukciókat keresnek.

A lakosság komoly bizalmat táplál a hivatalos forrásokon kívülről érkező információk iránt is, ha a nyugdíjkérdésről van szó - derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A kutatás eredménye szerint a leendő nyugdíjasok leginkább képzett pénzügyi tanácsadók segítségét veszik igénybe nyugdíjjal kapcsolatos befektetési döntéseik meghozatalakor: a válaszadók 18 százaléka számára elsődleges forrást jelentenek a profi tanácsadók, 10 százalékuk pedig figyelembe veszi a véleményüket a döntés meghozatalakor. Ehhez adódnak még a banki tanácsadók is, akiknél 9, illetve 15 százalékos a kialakult arány. A tanácsadók után viszont mindjárt a családi és baráti tanácsok következnek a fontossági sorrendben: a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsődlegesen e kör tanácsaira hallgat nyugdíjügyben, további 18 százalék pedig figyelembe veszi az ő véleményüket is. Figyelemre méltó emellett, hogy a megkérdezettek tizede már a pénzügyi szolgáltatók internetes honlapjait tekinti elsődleges forrásnak. A kormányzati honlapok viszont csak a megkérdezettek 5 százalékánál szolgálnak elsődleges tájékozódási forrásként, és további 11 százalék veszi figyelembe azokat valamilyen mértékben.

Lassan kezd tudatosulni a magyarokban, hogy maguknak is tenniük kell a nyugodt jövőjük, időskoruk érdekében. Biztató azonban, hogy ma már a lakosságnak mintegy a fele foglalkozik a hosszú távra szóló megtakarítások és befektetések kérdésével. Az öngondoskodás mellett a váratlan helyzetekre történő felkészülés is egyre fontosabbá válik. Erre, a kockázatok megfelelő felmérése után van megoldás- derült ki az AGNB közleményéből.

A szokottnál is konzervatívabban kezeli a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításokat, amelyektől 42 százalék a kiszámíthatatlan piaci környezet negatív hatásai elleni védelmet remél. A többi között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban - köztük Magyarországon - készített az Aegon. Sokatmondó az is, hogy a válaszadók 53 százaléka a hosszú távú megtakarításainál a szokottnál is óvatosabb befektetési politikát kíván folytatni. Vannak elvárásaik a pénzügyi tanácsadókkal szemben is, elsősorban az, hogy megfelelő befektetési garanciákat biztosító hosszú távú megtakarításokhoz, tervezéséhez nyújtsanak segítséget.

Nő az igény a szakmai tanácsok és tanácsadók iránt

A jövőben világszerte és Magyarországon is egyre inkább előtérbe fog kerülni az öngondoskodás, s ennek részeként mind keresettebbekké válnak az ezzel kapcsolatos tanácsok. Még tovább nő az igény a tanácsadók szolgáltatásai iránt is, egyenes következményeként annak, hogy folyik a kockázat- és felelősség-megosztás újraosztása a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók között, s a hangsúly egyre inkább az utóbbiakra helyeződik. Az egyének, a családok növekvő szerepvállalásának egyik következménye pedig a megfelelő tanácsok iránti növekvő igény. Az Aegon legfrissebb felmérése szerint például a megkérdezettek közel ötöde igényelné, hogy professzionális, személyre szabott pénzügyi tanácsot kapjon.

Többféle statisztika is készül a magyarországi kereseti viszonyokról, de a legérdekesebbek mindig a pályakezdőket érintő felmérések. A felvi.hu egyik gyűjtése alapján többek között kiderül, hogy a Szegedi Tudományegyetemen karain diplomázottak mekkora nettó keresetre számíthatnak.

A felmérésből kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetem végzett hallgatói között, a sikeresen állást keresők körében vizsgált adatok alapján leggyorsabban a gyógyszerészek (1,17 hónap) és az orvosok (1,26 hónap) találnak munkát. Meglepő, de legtöbbet a Mérnöki Karon diplomázók várnak, (vagy kell várniuk), ők 5,76 hónap után állnak munkába.

Viszonylag sok idő telik el a jogi karon végzettek diplomaszerzése és első munkahelyeinek megtalálása között is, bár elképzelhető, hogy utóbbiak válogatósabbak munkahely választás tekintetében. A bölcsészek viszont az összegyetemi átlagnál (3,9 hónap) némileg hamarabb, 3,76 hónap után találnak munkát, azonban lehetséges, hogy nem a legmagasabb presztizsű szektorokban.

Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint a vizsgált régióban élők -beleértve tanyasi háztartásokat és nyugdíjból élőket- jövedelme országos viszonylatban alacsony, de képesek kigazdálkodni a megélhetést.

A háztartások többsége rendelkezik alapvető pénzügyi termékekkel (pl. bankszámla), így a lehetőség adott készpénzkímélő pénzügyi megoldások alkalmazására, ami a pénzügyi kultúra pozitív fokmérője. A tanulmány szerint azonban ez nem jelenti sem azt, hogy megfelelő tudás birtokában vannak a termékről, sem pedig azt, hogy a mindennapi életben használják ezeket a termékeket. Az idősebb korosztály, valamint a kisebb településen élők között a bankszámla és a bankkártya használat még mindig nem népszerű. Háztartási szinten havi 100 ezer forint nettó jövedelem után válik a bankkártya használathoz való hozzáállás pozitívvá.

A vizsgált háztartásoknak pozitív elképzelése van a jövőre vonatkozóan (tervezés, hosszú távú szemlélet) a megtakarításokat illetően. Ezzel szemben a felmérés kimutatásai alapján mindössze a háztartások 20,5 százaléka képes valóban megtakarítani, ezek közül is a 76 százalékuk a 140 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások közül kerül ki. A legbiztonságosabb megtakarítási formát bankbetétet tartják, második, illetve harmadik helyen pedig az ingatlan (föld, lakóingatlan) áll. Ennek ellenére, a vizsgált háztartásokban a készpénzben történő megtakarítás szerepel a második helyen. Mivel a megtakarítási célok hosszútávúak, a választott pénzügyi eszközök azonban rövid távra szólnak, a felmérés végzői a pénzügyi kultúrát ebből a szempontból negatívként ítélték meg (pozitívként azonban kiemelték, hogy olyan termékeket nem vásárolnak meg, amit nem ismernek).

Az elemzett háztartások 39 százaléka él valamilyen hitelkonstrukcióval (forint- vagy deviza alapú). Bebizonyosodott, hogy hitelfelvételkor nem számoltak annak árfolyam kockázatával. Tekintetbe véve azt, hogy a háztartások többsége ennek ellenére képes kigazdálkodni az idegen forrásokból származó kötelezettségeket, azt jelenti, hogy hogy tudásszintjük és korábbi tapasztalataik alapján azonosították a rendelkezésükre bocsátott információkat tudásszintjüknek megfelelően.