Ki ne szeretne nyugdíjas korában a Bahamákon csücsülni, koktélt szopogatva? A britek és a németek több mint fele azt tervezi, hogy a nyugdíjas éveit melegebb éghajlaton tölti. A franciák és a spanyolok nem kívánják elhagyni hazájukat, ami nem is olyan meglepő tekintettel a helyi klímára. Az internetes kommunikáció, az olcsó utazási lehetőségek pedig ma már azt is lehetővé teszik, hogy a külföldre költöző nyugdíjasok ne szakadjanak el teljesen a családjuktól.
Az ENSZ becslése szerint 2025-re 1,1 milliárdnyi 60 év feletti lesz a Földön, közel duplája a 2000-ben regisztrált adatoknak. Európa elöregedő társadalmaiban drasztikusan csökken a fiatalkorúak száma, miközben a nyugdíjasoké folyamatosan nő: ma a teljes európai lakosság 20 százaléka 60 év feletti. A lakosság várható hosszabb élettartama és a születések számának csökkenése jellemzően a világ fejlett nyugati felét érintő probléma, ahol egyre nagyobb létszámú generációk kerülnek nyugdíjas korba úgy, hogy aktívak kívánnak maradni.
A jóléti társadalmakban egy végigdolgozott élet és a gyerekek felnevelése után jó esetben elérkezik az idő, amikor az ember már csak magával és párjával foglalkozhat, utazhatnak, pihenhetnek. Rengeteg utazási iroda szakosodott külön a nyugdíjasok utaztatására, vagy gondoljunk csak az Olaszországban fenntartott házakra, vagy épp a floridai nyugdíjas üdülő otthonokra. Az utazási hajlandóság leginkább pénzkérdés, de a mentalitás sem érdektelen. A külföldi nyugdíjasok nem érzik rosszul magukat azért, mert az általuk megkeresett pénzt magukra költik, és a gyerekeik sem nézik őket rossz szemmel, arra gondolván, hogy a szülők épp elherdálják az örökségüket.
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
2013 08 01. 09:00 - jutajuli
Egy friss kutatás szerint a gazdasági válság hatására a foglalkoztatott alacsonyan képzetteknek mind a száma, mind az aránya csökkent Magyarországon. Ez összhangban van azzal a megfigyeléssel, miszerint gazdasági válságban az alacsonyan képzettek munkahelyei nagyobb veszélyben vannak. A tendencia ugyanakkor a gazdasági válságtól eltekintve is igen kedvezőtlen és hosszú távon is fennálló: Európa-szerte egyre csökken a képzetlen munkaerő által betölthető álláshelyek száma, a gazdasági válság „mindössze” ráerősített erre a folyamatra.
Ha a munkanélküliség alakulását területi bontásban vizsgálták, amiből kiderült, hogy az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek körében markáns területi minta rajzolódik ki. Ugyanakkor egyes helyeken megjelenő javulás, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy Baranya és Bács-Kiskun megye egyes kistérségeibe összpontosul. Ezek jellemzően komoly strukturális problémákkal küszködő, viszonylag elmaradott régiók, ahol a munkanélküliség mérséklődése feltehetőleg arra utal, hogy a közmunkaprogramok felszívták a munkakeresőket. Összességében a fizikai álláshelyek száma (a teljes és részmunkaidős foglalkoztatást együtt számítva) 2012-ben a 2008. évi érték 97%-át tette ki, a nemzetgazdaság szintjén tehát csökkenés volt tapasztalható.
Bár a diploma megszerzése egyre nagyobb anyagi terhet jelent, de mégis megéri áldozni rá. A diplomások nem csak többet keresnek, de nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkaerőpiacon. Az önköltséges finanszírozás előtérbe kerülésével felértékelődött az előre gondolkodás és az öngondoskodás szerepe. Azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekeik ne sok százezres, vagy akár milliós adóssággal a vállukon kezdjék meg az egyetemi éveket követően felnőtt életüket, célszerű minél korábban elkezdeni megtakarítani. Akár havonta pár ezer forint félretevése is elegendő lehet a felsőoktatásba készülő gyermek tanulmányainak finanszírozására, ami talán nem terheli meg túlságosan a család költségvetését sem.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Létminimum -de kinek?
A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését (KSH).
Azonban tavaly például szakmunkás minimálbér nem érte el a létminimumot. 2012-ben a létminimumtól (85 960 forint) a minimálbér nettója több mint 25 ezer, a szakmunkás minimálbér nettója pedig majd 15 ezer forinttal maradt el. Az elmúlt években létminimum gyorsabban növekedett, mint a minimálbér, ezért a különbség egyre nyilvánvalóbb lett.
A KSH adatai szerint 2012-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke megközelítőleg 250 ezer forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké mindössze 77 364 forint.
Érdekes adat, hogy a háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, és 30,7 százalékát lakásfenntartási kiadásokra fordítottak, ennek 60 százalékát pedig háztartási energia vásárlására. Azaz háromból két forintot ételre és rezsire költenek.
Egyéb fogyasztások között szerepel a közlekedés, hírközlés folyó költségei, ugyanakkor egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra arányukat tekintve nagyjából annyi jutott, mint egy évvel korábban.
Az öngondoskodásra a létminimum közelében élők még mindig keveset áldoznak. Holott a kockázati életbiztosítás segíthetne abban, hogy a kedvezményezett túlélők a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Részmunkaidő: segítség, vagy depresszió forrása?
2013 07 30. 09:00 - jutajuli
A részmunkaidőben való foglalkoztatás lehet segítség, de lehet a depresszió egyik forrása is- derül ki a nemzetközi felmérésekből.
Egy magyarországi felmérés alapján leginkább a fiatalok között népszerűek a részmunkaidős pozíciók. Érdekes eredmény, hogy a női részmunkaidőben dolgozók aránya pontosan a duplája a férfiakénak. Ennek egyik oka, hogy a nők gyakran gyermek, vagy idős- rászoruló hozzátartozó gondozása miatt csak részmunkaidős munka mellett tudják fenntartani a hagyományos családi modellt.
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6 százalék EHO-tól
2013 07 29. 09:00 - jutajuli
Augusztus elsejétől 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarítások és befektetések többségére. Egyes pénzügyi termékek viszont mentesülnek az extra teher alól.
A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Mentesül az EHO fizetésének kötelezettsége alól az államkötvényekből származó kamatjövedelem. A mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik. A jogszabály szerint emellett az olyan befektetési alapok megvásárlói is mentesülnek az EHO-kötelezettség alól, amelyek vagyonukat szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban az említett állampapírokban tartják.
Továbbá EHO-fizetési kötelezettség nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).
A tartós befektetési szerződés (TBSZ) formájában befektetők (bármilyen befektetésről legyen szó) továbbra is élveznek mentességet, amennyiben 3 évig ezen a számlán tartják pénzüket, akkor csak az eddig is meglévő 10%-os kamatadót kell megfizetniük (az EHO-t nem), ha pedig 5 évig kitartanak a TBSZ mellett, akkor egyáltalán nem terheli adó őket.
Az augusztus elseje előtt indított TBSZ esetében nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, akár három éven belül, akár később veszik ki a megtakarított összeget.
Ugyanakkor az EHO-fizetési kötelezettség életbe lépése előtt megkezdett megtakarítások már nem kapnak teljes körűen mentességet, hanem az átnyúló betéteknél vagy befektetéseknél arányosan meg kell fizetni a közterhet. Csak azok a befektetések mentesülhetnek továbbra is a közteher alól, amelyeket még 2006. szeptember 1-je előtt indítottak el kamatadó-mentesen az ügyfelek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Kereső
