Nem mindegy, hogy melyik 0-ásnak nevezett diákszámlát választják a tanulók, ugyanis ilyen-olyan címeken sok bank - a számla hangzatos neve ellenére - évente mégis jelentős összegeket von le a számlatulajdonosoktól.
A felsőoktatási tanulmányokhoz mára már elengedhetetlen a bankszámla nyitása, hiszen ide futnak be az ösztöndíjon, diákmunka bérén, diák hitelen át a szülőktől kapott gyorssegélyek is. A megnyitott számlákat pedig később, mint munkavállak jó eséllyel megtartják a diákok. Emiatt a válságban lévő banki piacon a kis forgalmú diákszámlákért is harcba szálltak az egyes pénzintézetek.
Érdemes azonban jól átvizslatni, hogy melyik az a konstrukció, ami valóban segíti a diákszámla tulajdonosokat. Vannak olyan ajánlatok, amik tényleg kedvezőek a tanulóknak, miközben a drágább számlákkal megegyezően nyújtják a fiatalok számára fontos számlavezetési, készpénzfelvételi, netbanki, bankkártya, SMS és egyéb szolgáltatásokat. Ilyen számlát - némi keresgélés után - már évi 3 ezer forint körül találhatnak maguknak a diákok, sőt igénybe vehetik a bankok akciós ajándékait is. A jó számlaválasztással elkerülhető, hogy valaki a szükségesnél magasabb áron vegye igénybe a banki szolgáltatásokat, mint ahogyan azok egyébként elérhetők.
Fontos, hogy bár számos bank kínál a számla mellé garantált ajándékot a hozzá szerződő diákok számára, elsősorban mégis a számla várható költsége kell hogy a fő szempont legyen a számlaválasztáskor. Ezek mellett a szempontok mellett azonban érdemes figyelembe venni néhány további szempontot is. Ilyenek a majdani bankszámla használhatósága, az éves díja, a kínált bankkártya típusa, netbank és a bankfiókok, automaták elérhetősége.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem spórolnak a fiatalok - nincs miből
Fontos a család - hát még a pénz!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
A fiatalok egyik napról a másikra élnek, alkalomszerűen tudnak csak félretenni - ezért is vállalnak sokan diákmunkát, aminek a lelkesedésen kívül is van pár feltétele.
Először is az iskolától be kell szerezni az ún. iskolalátogatási igazolást, amely azt bizonyítja, hogy az elmúlt tanévben a delikvens nappali tagozatos diák volt. Szükséges még a személyi igazolvány, a TAJ-szám (társadalombiztosítási azonosító jel), az adószám (pontosabban adóazonosító jel), néhány esetben egy bankszámlaszám is, mert a munkáltató csak bankátutalással tud fizetni (pl. az állami költségvetésből gazdálkodó szervezetek, vagy néhány iskolaszövetkezet is így fizeti a munkabért, stb.).
A munkavállalás formái változatosak lehetnek, dolgozhatnak a diákok alkalmi munkavállalói könyvvel, létesíthetnek határozott idejű és egy adott munka elvégzésére is munkaviszonyt, beléphetnek egy iskolaszövetkezetbe (népszerű nevén: diákszövetkezetbe). A diákmunkát vállalók egy része fiatal munkavállalónak számít (amíg nem töltötte be a 18. életévét, de elmúlt már 16 éves, - nyári munkavégzés esetében 15 évesen is munkába lehet állni szülői engedéllyel -) ezért a Munka Törvénykönyve 129/A.§-a szerint különleges védelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
A középiskolások bizakodóak a pénzügyi jövőjük tekintetében, mégis a fiatalok alig egyharmada rendelkezik valamilyen összegő megtakarítással, amiből mindössze 33 százalékuk tudna három hónapnál tovább megélni- derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A tanulók jóléti indexe alapján (ami a pályakezdők anyagi biztonságérzetét, munkával, egészséggel kapcsolatos véleményét számszerűsíti) a fiatalok leginkább az anyagi helyzetükkel elégedetlenek. A diákok nem tudnak spórolni, ami nem feltétlen a hajlandóság hiányát, sokkal inkább nehéz anyagi helyzetüket mutatja. Ugyanis több felmérés során kiszámolták már, hogy egy átlagos egyetemista – attól függően, hogy kollégiumban vagy albérletben lakik- 40-65.000 forintból tud kijönni havonta.
Ennek az összegnek az előteremtésére szolgálnak az ösztöndíjak, szociális támogatások, a diákmunka. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az esetek nagy többségében a megélhetéshez szülői támogatásra is szükség van, hiszen vannak olyan egyetemi szakok, ahol ebből az összegből legfeljebb a tankönyvekre futná. Ilyen feltételek mellett pedig saját lábra állni, félretenni - akár egy csekély összeget is - nagyon nehéz. Ezért nem a azon lamentál a diákok 59 százaléka, hogy hogyan rakjon félre nyugdíjas éveire, hanem sokkal inkább azon, hogy külföldön vállaljon munkát.
A jóléti index pusztán arról ad tanúbizonyságot, hogy a fiatalok egyik napról a másikra élnek, különösebb pénzügyi perspektíva nélkül. Erre megoldás lehet például részmunkaidős foglalkoztatás , amennyiben van rá kapacitás az egyetemi tanulmányk mellett, vagy akár nyáron a diákmunkában szerzett javak gyűjtögetése.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Fontos a család - hát még a pénz!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.
Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.
Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.
Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.
A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
"Gondolkodom, tehát vagyok" - Descartes gondolata önmagában is megállja helyét, hiszen amíg gondolkozom, addig létezek, élek, viszem előbbre a világot a többiekkel együtt, fontos, kihagyhatatlan része vagyok. Megállíthatatlan fejlődésben, folyamatosan pallérozódik az elme.
Azonban idősebb hozzátartozóknál gyakran észlelhetjük, hogy egyre több minden esik ki a fejükből. Nem csak a napi rutinból fakadó, hol a kocsi kulcs és mit keres a hűtőben típusú kérdések bosszantják az idősödőket. Az évek múlásával észrevehetően lassul a gondolkozás, kusza, néha összefüggéstelen kontextusban sorjáznak a gondolatok. Az öregedő emberek hajlamosabbak a múltba révedésre, gondolatban és beszédben is ugrálva az idősíkok között. Azonban kiszakadva munkahelyi kötöttségekből, a nyugdíj nyugalmában végül összeáll a kép, és olyan függésekre, következtetésekre jutnak, amikre a fiataloknak a mindennapok rohanó tempója mellett esélyük sincs. Ugyanakkor sok idős embernél észrevehetőek az elbutulás jelei is.
Kereső
