Ki ne szeretne nyugdíjas korában a Bahamákon csücsülni, koktélt szopogatva? A britek és a németek több mint fele azt tervezi, hogy a nyugdíjas éveit melegebb éghajlaton tölti. A franciák és a spanyolok nem kívánják elhagyni hazájukat, ami nem is olyan meglepő tekintettel a helyi klímára. Az internetes kommunikáció, az olcsó utazási lehetőségek pedig ma már azt is lehetővé teszik, hogy a külföldre költöző nyugdíjasok ne szakadjanak el teljesen a családjuktól.
Az ENSZ becslése szerint 2025-re 1,1 milliárdnyi 60 év feletti lesz a Földön, közel duplája a 2000-ben regisztrált adatoknak. Európa elöregedő társadalmaiban drasztikusan csökken a fiatalkorúak száma, miközben a nyugdíjasoké folyamatosan nő: ma a teljes európai lakosság 20 százaléka 60 év feletti. A lakosság várható hosszabb élettartama és a születések számának csökkenése jellemzően a világ fejlett nyugati felét érintő probléma, ahol egyre nagyobb létszámú generációk kerülnek nyugdíjas korba úgy, hogy aktívak kívánnak maradni.
A jóléti társadalmakban egy végigdolgozott élet és a gyerekek felnevelése után jó esetben elérkezik az idő, amikor az ember már csak magával és párjával foglalkozhat, utazhatnak, pihenhetnek. Rengeteg utazási iroda szakosodott külön a nyugdíjasok utaztatására, vagy gondoljunk csak az Olaszországban fenntartott házakra, vagy épp a floridai nyugdíjas üdülő otthonokra. Az utazási hajlandóság leginkább pénzkérdés, de a mentalitás sem érdektelen. A külföldi nyugdíjasok nem érzik rosszul magukat azért, mert az általuk megkeresett pénzt magukra költik, és a gyerekeik sem nézik őket rossz szemmel, arra gondolván, hogy a szülők épp elherdálják az örökségüket.
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6 százalék EHO-tól
2013 07 29. 09:00 - jutajuli
Augusztus elsejétől 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarítások és befektetések többségére. Egyes pénzügyi termékek viszont mentesülnek az extra teher alól.
A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Mentesül az EHO fizetésének kötelezettsége alól az államkötvényekből származó kamatjövedelem. A mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik. A jogszabály szerint emellett az olyan befektetési alapok megvásárlói is mentesülnek az EHO-kötelezettség alól, amelyek vagyonukat szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban az említett állampapírokban tartják.
Továbbá EHO-fizetési kötelezettség nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).
A tartós befektetési szerződés (TBSZ) formájában befektetők (bármilyen befektetésről legyen szó) továbbra is élveznek mentességet, amennyiben 3 évig ezen a számlán tartják pénzüket, akkor csak az eddig is meglévő 10%-os kamatadót kell megfizetniük (az EHO-t nem), ha pedig 5 évig kitartanak a TBSZ mellett, akkor egyáltalán nem terheli adó őket.
Az augusztus elseje előtt indított TBSZ esetében nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, akár három éven belül, akár később veszik ki a megtakarított összeget.
Ugyanakkor az EHO-fizetési kötelezettség életbe lépése előtt megkezdett megtakarítások már nem kapnak teljes körűen mentességet, hanem az átnyúló betéteknél vagy befektetéseknél arányosan meg kell fizetni a közterhet. Csak azok a befektetések mentesülhetnek továbbra is a közteher alól, amelyeket még 2006. szeptember 1-je előtt indítottak el kamatadó-mentesen az ügyfelek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
A képzett pénzügyi tanácsadók és a barátaik, családjuk tanácsaira hallgatnak leginkább a leendő nyugdíjasok az előtakarékossággal kapcsolatos döntéseik meghozatalakor - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A tanácsadásnál a konkrét termékeken túl a stratégia meghatározása is komoly hangsúlyt kap. A bizonytalan gazdasági környezet miatt ugyanakkor a legtöbben alacsony kockázatú konstrukciókat keresnek.
A lakosság komoly bizalmat táplál a hivatalos forrásokon kívülről érkező információk iránt is, ha a nyugdíjkérdésről van szó - derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A kutatás eredménye szerint a leendő nyugdíjasok leginkább képzett pénzügyi tanácsadók segítségét veszik igénybe nyugdíjjal kapcsolatos befektetési döntéseik meghozatalakor: a válaszadók 18 százaléka számára elsődleges forrást jelentenek a profi tanácsadók, 10 százalékuk pedig figyelembe veszi a véleményüket a döntés meghozatalakor. Ehhez adódnak még a banki tanácsadók is, akiknél 9, illetve 15 százalékos a kialakult arány. A tanácsadók után viszont mindjárt a családi és baráti tanácsok következnek a fontossági sorrendben: a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsődlegesen e kör tanácsaira hallgat nyugdíjügyben, további 18 százalék pedig figyelembe veszi az ő véleményüket is. Figyelemre méltó emellett, hogy a megkérdezettek tizede már a pénzügyi szolgáltatók internetes honlapjait tekinti elsődleges forrásnak. A kormányzati honlapok viszont csak a megkérdezettek 5 százalékánál szolgálnak elsődleges tájékozódási forrásként, és további 11 százalék veszi figyelembe azokat valamilyen mértékben.
Az világátlagtól ugyan elmarad a magyar emberek várható élettartama, a tendencia azonban, amely szerint folyamatosan nő a valószínűsíthetően megélt életkor, hazánkra is igaz.
A WHO 53 országot felölelő térségi egészségügyi jelentése szerint a várható élettartam 1980 óta átlagosan öt évet emelkedett. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden vizsgált országban azonos mértékben nőtt az évek száma, ugyanis, amíg például Skandináviában jelentősen növekedett, egyes keletebbre fekvő országokban csökkent.
A KSH adatai szerint hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam a nők esetében 78,23, férfiaknál pedig 70,93 év. Eszerint mindkét nem esetében elmaradunk az európai átlaghoz képest (átlag két évvel rövidebb élettartamra számíthatunk), ugyanakkor 1990-hez képest több, mint három évvel nőtt átlagban a várható évek száma. Természetszerűen az átlagéletkor növekedésével nyugdíjas évek is várhatóan növekedni fognak és ugyan a magyarok többsége még mindig bízik az állami nyugdíjban, öt járulékfizető lenne képes eltartani egy nyugdíjast, ma azonban 4 millió foglalkoztatott és közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon és az arány várhatóan tovább romlik.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Az aktív korú lakosság csaknem fele gondolja úgy, hogy időskori megélhetése nagyobb részét az állami nyugdíj adja majd, alig negyedük rendelkezik bármilyen nyugdíjcélú megtakarítással - derül ki az NRC kutatásából.
A nyugdíjpénztárak iránti bizalom alacsony. Legtöbben saját megtakarításaikban bíznak, de csak a lakosság tizede képes rendszeresen pénzt félretenni, ráadásul jóval alacsonyabb összeget, mint az egy megfelelő mértékű nyugdíj-kiegészítéshez elegendő lenne – írja a jelentés.
A kutatás során azt vizsgálták, hogyan viszonyul az aktív korú, 18–59 éves, nem nyugdíjas lakosság az öngondoskodáshoz: mit és hogyan akar és tudnak megtenni a fiatalok azért, hogy időskorában megélhetése ne pusztán az államtól függjön. Miközben nagyjából öt járulékfizető lenne képes eltartani egy nyugdíjast, ma 4 millió foglalkoztatott és közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. A 2013-as évtől megkezdődik a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása, a rendszer további terhelését hozva, emellett a magyar társadalom öregedése is felgyorsult.
kép innen
A többség ennek ellenére még mindig épít az állami nyugdíjra: jelenleg a 18–59 éves – még nem nyugdíjas – lakosság több mint fele (56%) valószínűsíti, hogy kap majd az államtól nyugdíjat, és a vizsgált népesség csaknem fele (45%) úgy véli, időskori megélhetése legalább felét az állami nyugdíj adja majd. A 18–39 éveseknek már több mint fele, a 40–49 évesek 40%-a valószínűsíti, hogy nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Miközben a többség remél az államtól nyugdíjat, szinte kivétel nélkül (93%) gondolják, hogy az legfeljebb csak az alapvető dolgok megvásárlására lenne elég. A lakosság fele úgy szerint az állami nyugdíj a szűkös megélhetéshez sem lesz elég. A legtöbben úgy gondolják, megélhetésükhöz más forrásokat is igénybe kell venniük. A havi bevételek átlagosan 15-16%-át nyugdíj mellett végzett munkából, illetve saját megtakarításból tervezik fedezni. Az önkéntes megtakarításokból (nyugdíjpénztári vagy biztosítótól) származó összeget a bevétel mindössze egytizedére teszik átlagosan, miközben ugyanilyen mértékben számítanak családi segítségre is.
Míg a 18–29 évesek mindössze 38%-a, az 50 éven felüliek csaknem háromnegyedét (72%) foglalkoztatja már a nyugdíj- kérdés. A 18–59 évesek alig negyede rendelkezik bármilyen nyugdíjcélú megtakarítással, háromnegyedük semmiféle pénztári befizetéssel vagy olyan félretett összeggel nem bír, amit kifejezetten nyugdíjas éveire szánna.
“Banki szakértők számításai szerint ahhoz, hogy valaki 65 éves kora után még 15 éven keresztül például havi 80 ezer forinttal ki tudja egészíteni a nyugdíját, 25 évesen kezdve a takarékoskodást havi szinten csaknem 20 ezret, 35 évesen kezdve 30 ezret, 45 évesen kezdve több mint 40 ezret kellene megtakarítania, de egy mai 30 évesnek ahhoz, hogy csak havi ötvenezerrel kiegészüljön a nyugdíja majd, már most havi 10-15 ezer forintot kellene előtakarékoskodni” – írja a jelentés. További információkat a témáról itt olvashat.
Kereső
