jutalom

Augusztus elsejétől 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarítások és befektetések többségére. Egyes pénzügyi termékek viszont mentesülnek az extra teher alól.

A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Mentesül az EHO fizetésének kötelezettsége alól az államkötvényekből származó kamatjövedelem. A mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik. A jogszabály szerint emellett az olyan befektetési alapok megvásárlói is mentesülnek az EHO-kötelezettség alól, amelyek vagyonukat szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban az említett állampapírokban tartják.

Továbbá EHO-fizetési kötelezettség nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).
A tartós befektetési szerződés (TBSZ) formájában befektetők (bármilyen befektetésről legyen szó) továbbra is élveznek mentességet, amennyiben 3 évig ezen a számlán tartják pénzüket, akkor csak az eddig is meglévő 10%-os kamatadót kell megfizetniük (az EHO-t nem), ha pedig 5 évig kitartanak a TBSZ mellett, akkor egyáltalán nem terheli adó őket.
Az augusztus elseje előtt indított TBSZ esetében nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, akár három éven belül, akár később veszik ki a megtakarított összeget.

Ugyanakkor az EHO-fizetési kötelezettség életbe lépése előtt megkezdett megtakarítások már nem kapnak teljes körűen mentességet, hanem az átnyúló betéteknél vagy befektetéseknél arányosan meg kell fizetni a közterhet. Csak azok a befektetések mentesülhetnek továbbra is a közteher alól, amelyeket még 2006. szeptember 1-je előtt indítottak el kamatadó-mentesen az ügyfelek.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Ez is a mi felelősségünk

Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja

Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok

A fiatalkori munkanélküliség kulcsa

Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon

Karrier vagy munkamánia?

A képzett pénzügyi tanácsadók és a barátaik, családjuk tanácsaira hallgatnak leginkább a leendő nyugdíjasok az előtakarékossággal kapcsolatos döntéseik meghozatalakor - állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A tanácsadásnál a konkrét termékeken túl a stratégia meghatározása is komoly hangsúlyt kap. A bizonytalan gazdasági környezet miatt ugyanakkor a legtöbben alacsony kockázatú konstrukciókat keresnek.

A lakosság komoly bizalmat táplál a hivatalos forrásokon kívülről érkező információk iránt is, ha a nyugdíjkérdésről van szó - derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A kutatás eredménye szerint a leendő nyugdíjasok leginkább képzett pénzügyi tanácsadók segítségét veszik igénybe nyugdíjjal kapcsolatos befektetési döntéseik meghozatalakor: a válaszadók 18 százaléka számára elsődleges forrást jelentenek a profi tanácsadók, 10 százalékuk pedig figyelembe veszi a véleményüket a döntés meghozatalakor. Ehhez adódnak még a banki tanácsadók is, akiknél 9, illetve 15 százalékos a kialakult arány. A tanácsadók után viszont mindjárt a családi és baráti tanácsok következnek a fontossági sorrendben: a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsődlegesen e kör tanácsaira hallgat nyugdíjügyben, további 18 százalék pedig figyelembe veszi az ő véleményüket is. Figyelemre méltó emellett, hogy a megkérdezettek tizede már a pénzügyi szolgáltatók internetes honlapjait tekinti elsődleges forrásnak. A kormányzati honlapok viszont csak a megkérdezettek 5 százalékánál szolgálnak elsődleges tájékozódási forrásként, és további 11 százalék veszi figyelembe azokat valamilyen mértékben.