Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6 százalék EHO-tól
2013 07 29. 09:00 - jutajuli
Augusztus elsejétől 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarítások és befektetések többségére. Egyes pénzügyi termékek viszont mentesülnek az extra teher alól.
A 6 százalékos hozzájárulás csak a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerinti kamatjövedelmeket terheli. Mentesül az EHO fizetésének kötelezettsége alól az államkötvényekből származó kamatjövedelem. A mentesítés nemcsak a magyar állam, hanem bármely EGT-állam által kibocsátott államkötvényre is vonatkozik. A jogszabály szerint emellett az olyan befektetési alapok megvásárlói is mentesülnek az EHO-kötelezettség alól, amelyek vagyonukat szabályzatuk szerint legalább 80 százalékban az említett állampapírokban tartják.
Továbbá EHO-fizetési kötelezettség nem terjed ki az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számlára (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).
A tartós befektetési szerződés (TBSZ) formájában befektetők (bármilyen befektetésről legyen szó) továbbra is élveznek mentességet, amennyiben 3 évig ezen a számlán tartják pénzüket, akkor csak az eddig is meglévő 10%-os kamatadót kell megfizetniük (az EHO-t nem), ha pedig 5 évig kitartanak a TBSZ mellett, akkor egyáltalán nem terheli adó őket.
Az augusztus elseje előtt indított TBSZ esetében nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, akár három éven belül, akár később veszik ki a megtakarított összeget.
Ugyanakkor az EHO-fizetési kötelezettség életbe lépése előtt megkezdett megtakarítások már nem kapnak teljes körűen mentességet, hanem az átnyúló betéteknél vagy befektetéseknél arányosan meg kell fizetni a közterhet. Csak azok a befektetések mentesülhetnek továbbra is a közteher alól, amelyeket még 2006. szeptember 1-je előtt indítottak el kamatadó-mentesen az ügyfelek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
A pénzügyi magatartás kialakulásában kiemelt szerepet játszik a család, az oktatás és a média is.
A fiatalok hosszú folyamaton keresztül sajátítják el a pénzkezelés mintáit, a pénzzel kapcsolatos értékeket. A pénzügyi szocializáció során a család fontos szerepet tölt be, hiszen olyan teret képez a gyerekeknek, ahol nem csak beszélnek, hanem meg is mutatják a pénzügyi magatartás különböző aspektusait. Hogyan kell a pénzköltést ideális keretek között tartani? Hogyan lehet megtakarítani és egyáltalán mi az? Miképp tervezhetjük meg a pénzügyeinket, milyen pénzügyi célokat tűzhetünk ki. Mi az a hitel, mikor érdemes felvenni és mikor nem?
Elengedhetetlen a családi költségvetés készítéséhez, vagy akár a banki és biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez, hogy a fiatalok elsajátítsák a pénzzel kapcsolatos ismereteket. A pénzügyi szocializáció hosszas folyamat, amelyben a fiatalok olyan képességeket fejlesztenek ki, amik szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz.
A serdülőkori és fiatal felnőttkori gazdasági magatartás összefügg egymással, egyfajta folytonosságot figyelhetünk meg. Ezért a jövő fogyasztóival már fiatalon, akár serdülőkorban érdemes foglalkozni, mind kutatási, mind edukációs szempontból. Érdekes Walter Michael, az amerikai Stanford Egyetem professzorának egyik vizsgálata - amely „Marshmallow-test" néven vált ismertté - miszerint azok a gyerekek, akik akár már négyévesen képesek késleltetni szükségleteik kielégítését, a jövőben is képesek lesznek önkontrollt gyakorolni és a későbbi következményekre fókuszálni. Manapság sokkal inkább jellemző a szükségletek azonnali kielégítése, (ezzel szoros összefüggésben van például az áruhitelek kérdése).
A gazdasági és pénzügyi magatartás tehát egyfajta folytonossággal írható le, mivel összefüggés van a gyermekkori és felnőttkori mintázatok között. Ezért a szülőkre még nagyobb felelősség hárul abban a tekintetben, hogy gyermekeik pénzügyi magatartását irányítsák, és jó példát mutassanak nekik.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Növekszik a teljesítményarányos bérezés támogatottsága az európai munkavállalók körében -derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A teljesítményalapú bérezés széleskörű támogatást élvez Európában, ahol a válaszadók legalább egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik -ez az arány 2005-ben 20% volt-, és sokan mások is úgy gondolják, hogy javulna a teljesítményük, amennyiben ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének.
A felmérés 31 országot, több mint 122.000 dolgozót, köztük 4700 magyar válaszadót érintett, miszerint jelenleg az EMEA régióban megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék. A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a produktivitásához kötnék.
A teljesítményarányos bérezéssel a munkavállalók megkapják az esélyt arra, hogy színvonalasabb, eredményesebb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak.
Így teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára csak előnyösek lehetnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
.
Nőttek az átlagkeresetek, mégis szkeptikusak a magyarok
2013 07 24. 09:00 - jutajuli
2013. január és május között a minimum 5 főt foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit- közölte a KSH.
2013. január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 000 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 500, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 216 000 forintot kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 196 800) forint volt, 4,6%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,8, a közszférában 4,6, a nonprofit szervezeteknél 5,3%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 240 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január-májusinál.
Hiába növekednek az átlag keresetek, a magyarok többsége szkeptikus a pénzügyi jövőjét illetően. Öngondoskodással, azaz tudatos megtakarítással és tartalékképzéssel viszont minden olyan jövőbeni kiadásra is felkészülhetünk, amellyel kapcsolatban az államra nem számíthatunk. Az öngondoskodásnak azonban nincsen vége a megtakarítással, hiszen egy esetleges baleset vagy haláleset még nagy összegű megtakarítások mellet is romba döntheti egy család vagy egy vállalkozás életét. Pontosan ezért a teljes körű biztonsághoz az életbiztosítási és baleseti védelem is hozzá tartozik, amelyet az öngondoskodással szorosan összekapcsolva vehetünk igénybe. Tekintettel a nyugdíjas korra és a váratlan helyzetekre szükséges, hogy az öngondoskodás időben megkezdődjön, amivel a biztosított jelenlegi életszínvonalát később is fenn tudja tartani.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Fiatalkori munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdasági növekedés
2013 07 23. 09:00 - jutajuli
A fiatalokat legtöbb európai országban kiemelten sújtja a munkanélküliség problémája. A 17-25 éves korosztály magyarországi munkanélküliségi rátája 30 százalék közeli, a teljes népességben 11 százalék körüli.
A legutóbbi Európa-csúcs egyik főtémája ezért a munkanélküli fiatalok helyzete volt, hatmilliárd eurót szánnak a probléma megoldására. Ami nem is csoda, hiszen a magyarok mellett a többi európai ország sincs túl fényes helyzetben, Spanyolországban és Görögországban a fiatalok fele hiába keres állást.
A munkanélküliség enyhítésére átfogóbb intézkedésekre van szükség, mint a fiatalok megsegítése, hiszen a magas munkanélküliség ráta nem a fiatalok hibája, hanem a gyenge gazdasági fejlődésé, azaz csak tünet. André Sapir Université Libre de Bruxelles professzora szerint a fiatalkori munkanélküliség csökkentésének egyetlen kulcsa a gazdasági növekedés, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája leginkább gazdaság állapotával korrelál nem a fiatalok szakképzettségével.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a szendvicsgenerációnak hívott korosztály - akiknek potenciálisan gyermekeik, és szüleik is rászorulhatnak segítségükre - közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag. Az itt olvasott adatok alapján pedig még inkább elmondható az, hogy a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat - amennyiben létezik ilyen - nem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Kereső
