A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.
Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.
Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.
Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.
A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Fiatalkori munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdasági növekedés
2013 07 23. 09:00 - jutajuli
A fiatalokat legtöbb európai országban kiemelten sújtja a munkanélküliség problémája. A 17-25 éves korosztály magyarországi munkanélküliségi rátája 30 százalék közeli, a teljes népességben 11 százalék körüli.
A legutóbbi Európa-csúcs egyik főtémája ezért a munkanélküli fiatalok helyzete volt, hatmilliárd eurót szánnak a probléma megoldására. Ami nem is csoda, hiszen a magyarok mellett a többi európai ország sincs túl fényes helyzetben, Spanyolországban és Görögországban a fiatalok fele hiába keres állást.
A munkanélküliség enyhítésére átfogóbb intézkedésekre van szükség, mint a fiatalok megsegítése, hiszen a magas munkanélküliség ráta nem a fiatalok hibája, hanem a gyenge gazdasági fejlődésé, azaz csak tünet. André Sapir Université Libre de Bruxelles professzora szerint a fiatalkori munkanélküliség csökkentésének egyetlen kulcsa a gazdasági növekedés, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája leginkább gazdaság állapotával korrelál nem a fiatalok szakképzettségével.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a szendvicsgenerációnak hívott korosztály - akiknek potenciálisan gyermekeik, és szüleik is rászorulhatnak segítségükre - közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag. Az itt olvasott adatok alapján pedig még inkább elmondható az, hogy a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat - amennyiben létezik ilyen - nem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar