jutalom

A pénzügyi kultúra fejlesztése egyre gyakrabban megfogalmazott cél Magyarországon is. Arról azonban, hogy mi az a pénzügyi kultúra, kevesebb szó esik. A pénzügyi kultúrával foglakozó kutatások mindig az adott kutatás céljának, célcsoportjának, illetve kutatási kérdésének megfelelően határozták meg azt, hogy mit tekintenek pénzügyi kultúrának. De mit is jelent mindez?

A pénzügyi kultúra fogalma nem új keletű, már a századforduló elején is történtek kísérletek az Egyesült Államokban arra, hogy növeljék a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos ismereteit - el kellett magyarázni az embereknek, hogy melyik pénzügyi terméket (pl.: bankbetét, hitel, stb.) mire és hogyan használhatják. A századforduló óta eltelt idő azonban nem csak az egyes használati cikkek terén eredményezett jelentős mértékű innovációt, hanem a pénzügyi szektor által kínált termékek tekintetében is. Megújították a kínált pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat is.

Azonban olyan komplex pénzügyi termékek jöttek létre, hogy az azokban rejlő valós kockázatokat már a pénzügyekkel napi szinten foglalkozó szakemberek sem képesek megfelelően felmérni. Az átlag emberektől pedig amúgy is távol áll a pénzügyi események napi szintű követése. Ennek ellenére a nagyobb hozam elérése érdekében hajlandóak vagyunk többet kockáztatni, így akkor is használjuk a komplexebb pénzügyi termékeket, ha nem vagyunk tisztában azok valós kockázataival.

A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.

Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.

Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.

Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.

A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Idősen is van mit tanulni

A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal) 

Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni 

Létminimum - de kinek? 

Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása? 

Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól 

Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint a vizsgált régióban élők -beleértve tanyasi háztartásokat és nyugdíjból élőket- jövedelme országos viszonylatban alacsony, de képesek kigazdálkodni a megélhetést.

A háztartások többsége rendelkezik alapvető pénzügyi termékekkel (pl. bankszámla), így a lehetőség adott készpénzkímélő pénzügyi megoldások alkalmazására, ami a pénzügyi kultúra pozitív fokmérője. A tanulmány szerint azonban ez nem jelenti sem azt, hogy megfelelő tudás birtokában vannak a termékről, sem pedig azt, hogy a mindennapi életben használják ezeket a termékeket. Az idősebb korosztály, valamint a kisebb településen élők között a bankszámla és a bankkártya használat még mindig nem népszerű. Háztartási szinten havi 100 ezer forint nettó jövedelem után válik a bankkártya használathoz való hozzáállás pozitívvá.

A vizsgált háztartásoknak pozitív elképzelése van a jövőre vonatkozóan (tervezés, hosszú távú szemlélet) a megtakarításokat illetően. Ezzel szemben a felmérés kimutatásai alapján mindössze a háztartások 20,5 százaléka képes valóban megtakarítani, ezek közül is a 76 százalékuk a 140 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások közül kerül ki. A legbiztonságosabb megtakarítási formát bankbetétet tartják, második, illetve harmadik helyen pedig az ingatlan (föld, lakóingatlan) áll. Ennek ellenére, a vizsgált háztartásokban a készpénzben történő megtakarítás szerepel a második helyen. Mivel a megtakarítási célok hosszútávúak, a választott pénzügyi eszközök azonban rövid távra szólnak, a felmérés végzői a pénzügyi kultúrát ebből a szempontból negatívként ítélték meg (pozitívként azonban kiemelték, hogy olyan termékeket nem vásárolnak meg, amit nem ismernek).

Az elemzett háztartások 39 százaléka él valamilyen hitelkonstrukcióval (forint- vagy deviza alapú). Bebizonyosodott, hogy hitelfelvételkor nem számoltak annak árfolyam kockázatával. Tekintetbe véve azt, hogy a háztartások többsége ennek ellenére képes kigazdálkodni az idegen forrásokból származó kötelezettségeket, azt jelenti, hogy hogy tudásszintjük és korábbi tapasztalataik alapján azonosították a rendelkezésükre bocsátott információkat tudásszintjüknek megfelelően.