2013. május–júliusban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012 azonos időszakához viszonyítva- derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Azonban a fiatal pályakezdők közül még mindig sokan passzivitásba kerülnek rögtön pályájuk elején, ráadásul a tartós munkanélküliek száma is tovább növekedett.
2013. május–júliusban a 15–74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküli férfiak száma 19 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában, ugyanakkor munkanélküli nők száma tovább nőtt 206 ezerre, ami 0,3 százalékponttal magasabb az előző évinél. Érdekes adat, hogy a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlevő 15-24 éves korosztály a munkanélküliek majd 20 százalékát tette ki.
Míg a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakát jellemzőhöz képest (9,0%), az 55–64 éveseké 0,5 százalékpontos növekedést mutatott, ami tovább erősíti azt a tényt, hogy az időskorú munkavállalók munkaerőpiacon való elhelyezkedése nagyon nehéz.
A munkanélküliek 50,9% több mint egy éve keres állást, ugyanakkor a tartós munkanélküliségből az ágazat váltás jó kiugró lehet. A cégek sok esetben átképzik a hozzájuk jelentkezőket, így az AGNB is – új életpályát kínálva. A fiatal munkanélküliek számára is jó lehetőség, akár életpálya váltásként, akár csak időszakos munkalehetőségként.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Önbizalom vesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
2013 08 21. 09:00 - jutajuli
A KSH kimutatása alapján tovább csökkent a munkanélküliek száma, ugyanakkor riasztó adat, hogy a munkanélküliek 49,1% tartósan munkanélküli, azaz minimum egy, de inkább több éve nem talál állást.
2013 II. negyedévében a munkanélküliek 449 ezer fős létszáma 23 ezerrel volt alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 10,3%-ra mérséklődött. A munkanélküli férfiak száma 209 ezer főre csökkent, azonban munkanélküli nők száma 211 ezerre nőt. Mint már korábban írtuk, ennek valószínűsíthetően a férfiakat jobban érintő szezonális-, illetve közmunka eredménye. Bár a 15-24 éves korosztálynak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal csökkent, még mindig a munkanélküliek 18%-át teszi ki. Riasztó adat, hogy a munkanélküliek 49,1% legalább egy éve munkakereső.
A munkaadók bizalmatlanok azokkal szemben, akik hosszabb ideje munkakeresők. Az állást keresők pedig lassacskán elvesztik - munkakereséshez nagyon fontos - önbizalmukat a sorozatos visszautasítások miatt. Aki elveszti az állását pillanatok alatt anyagi csődben találhatja családját. Azonban a tartósan munkanélkülieket nem csak anyagi veszteség éri, fel kell dolgozni a hirtelen jött szabadidővel keletkezett üresjáratokat is. Minél több idő telik el munkanélküliként, annál nehezebb visszaállni a munkaerő piacra. Az önbizalomvesztés nehezíti az új munkahely elnyerhetőségét. A 22-es csapdájából kiutat jelenthet, ha az állást kereső nem adja fel, az üres időket aktívan tölti. Érdemes tanfolyamokra járni, illetve az önkéntes munka is jól mutat az önéletrajzokban. Alkalmi munkákba is érdemes belevágni, hiszen a jó munkavégzés esélyt adhat egy hosszabbtávú szerződésnek, ráadásul szakmai kapcsolatok bővítésére, új ismeretségi körök kialakítására is lehetőség nyílik. Mindemellett érdemes próbálkozni a részmunkaidős állásokkal is, hisz mint írtuk, onnan is van kitörési lehetőség.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A váltott munkarend csak fél egészség
500 ezer alá csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az Nemzeti Foglalkoztatás Szolgálat legfrissebb adatai szerint. Ilyen utoljára 2008-ban, a válság kitörésének évében volt.
A 2013. júniusi zárónapon a NFSZ regiszterében 497,0 ezer álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz képest 3,5%-kal az előző év azonos hónapjához képest 5,2%-kal mérséklődött. 500 ezer alatt az álláskeresők létszáma utoljára a válság kitörésének évében, 2008-ban volt.
Azonban tény, hogy júniusban - a munkaerőpiacra jellemző szezonális ingadozás miatt - szinte mindig a legalacsonyabb az álláskeresők száma az év során, amit a pályakezdő álláskeresők beáramlása szinte biztosan módosítani fog. A legtöbb álláskeresőt még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja, a teljes állomány pontosan 21,2%-át.
Érdekes adat még, hogy a férfi álláskeresők száma a júniusi zárónapon 244,2 ezer fő volt, amely az összes álláskereső között 49,1%-os arányt jelentett. A munkakereső férfiak létszámcsökkenése duplája a nőkének főként a szezonális munkának, illetve a közfoglalkoztatási programokban való nagyobb arányú részvételnek köszönhetően.
2013. júniusban a nyilvántartásban 60,7 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 12,2%-ot jelentett. Az iskolai végzetség alapján a pályakezdő álláskeresők közül a legnagyobb arányban (36,3%) azok vannak, akiknek legmagasabb végzetségük az általános iskolai bizonyítvány.
Ahogy már korábbi posztunkban írtuk, érdemes tovább tanulni, mert a szakmunkás iskolákban végzettek közül már csak 20,7%, a diplomásoknak pedig 5,9% keres pályakezdőként munkát a júniusi zárszámok alapján.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem spórolnak a fiatalok - nincs miből
Fontos a család - hát még a pénz!
Fiatalkori munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdasági növekedés
2013 07 23. 09:00 - jutajuli
A fiatalokat legtöbb európai országban kiemelten sújtja a munkanélküliség problémája. A 17-25 éves korosztály magyarországi munkanélküliségi rátája 30 százalék közeli, a teljes népességben 11 százalék körüli.
A legutóbbi Európa-csúcs egyik főtémája ezért a munkanélküli fiatalok helyzete volt, hatmilliárd eurót szánnak a probléma megoldására. Ami nem is csoda, hiszen a magyarok mellett a többi európai ország sincs túl fényes helyzetben, Spanyolországban és Görögországban a fiatalok fele hiába keres állást.
A munkanélküliség enyhítésére átfogóbb intézkedésekre van szükség, mint a fiatalok megsegítése, hiszen a magas munkanélküliség ráta nem a fiatalok hibája, hanem a gyenge gazdasági fejlődésé, azaz csak tünet. André Sapir Université Libre de Bruxelles professzora szerint a fiatalkori munkanélküliség csökkentésének egyetlen kulcsa a gazdasági növekedés, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája leginkább gazdaság állapotával korrelál nem a fiatalok szakképzettségével.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a szendvicsgenerációnak hívott korosztály - akiknek potenciálisan gyermekeik, és szüleik is rászorulhatnak segítségükre - közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag. Az itt olvasott adatok alapján pedig még inkább elmondható az, hogy a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat - amennyiben létezik ilyen - nem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
A TÁRKI kutatásai szerint igen alacsony az időskori foglalkoztatottság Magyarországon. A magyarországi 55 és 64 közötti népességnek nem csak a készségszintje alacsony, hanem rossz az egészségi állapota is. Mindemellett a nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek.
A TÁRKI kimutatásaiból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak a kutatások szempontjából. A statisztikát kismértékben (0,5-1 százalékkal) javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság, valamint az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. A külföldi munkavállalást csak a gazdasági helyzet kedvező változása szoríthatja vissza.
Kézdi Gábor a Közép-európai Egyetem (CEU) docense és a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint is rendkívül alacsony az időskori foglalkoztatás. Mindössze az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, míg ez az átlag az OECD országaiban 52 százalék. Ennek okai, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek, plusz a magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közép szintjén található. Munkavállalásukat nehezíti még az egészségi állapotuk is. A krónikus betegségekben, a napi tevékenységekben való korlátozottságban, az elhízásban és az egészségi állapot szubjektív megítélésében a magyarok a rosszabbak között vannak. A magyarok az objektív tesztek alapján (tüdőkapacitás, általános erőnlét) a legrosszabbak között szerepelnek, éppúgy, mint a depresszió tekintetében.
Magyarországon a foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népességet érinti, a magasan kvalifikált, jó egészségi állapotú lakosság körében nincs ilyen probléma. Ezért Kézdi szerint a foglalkoztatások növelésének érdekében a kormányzatnak készségek fejlesztésére és az egészségügyi állapot javítására kell koncentrálni.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
A létbiztonság teszi elégedetté a magyart
Kereső
