Az Európai Központi Bank jelentése alapján elmondható, hogy az Európai unióban az életbiztosítások helyzete valamelyest javult. A pozitív tendencia a háztartások életbiztosításainak hozamai után 44 milliárddal növekedő tartaléknak köszönhető az EKB jelentése szerint.
Alapvető különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Magyarországon életbiztosítással rendelkezők száma alacsonyabb a nyugat-európai országokhoz képest.
Itthon még mindig kevesen kötnek kockázati életbiztosítást, - autóra, házra előbb jut eszünkbe biztosítást kötni - holott az esetleges baleset, tragédia esetén nagy segítséget jelenthet a családnak a kifizetésre kerülő biztosítási összeg. Ugyanis a kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott biztosítási összeget fizet ki.
Ahogy Németh Zoltán AGNB ügyvezető igazgatója korábban kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül. „Ennek leginkább az az oka, hogy az emberekben nem tudatosult, hogy az életnek is van értéke, nem csak a vagyontárgyaknak. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a vagyontárgyak élveznek prioritást, az egészség és az élet védelme másodlagos” – fogalmazott a szakember.
Az AGNB felhívja a figyelmet arra, hogy a kockázati életbiztosítások piacának fejlődéséhez, vagyis az európai szinthez való felzárkózáshoz Magyarországon a hosszú távú gondolkodásra és a pénzügyi tudatosság javulására van szükség.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
2013. május–júliusban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012 azonos időszakához viszonyítva- derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Azonban a fiatal pályakezdők közül még mindig sokan passzivitásba kerülnek rögtön pályájuk elején, ráadásul a tartós munkanélküliek száma is tovább növekedett.
2013. május–júliusban a 15–74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküli férfiak száma 19 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában, ugyanakkor munkanélküli nők száma tovább nőtt 206 ezerre, ami 0,3 százalékponttal magasabb az előző évinél. Érdekes adat, hogy a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlevő 15-24 éves korosztály a munkanélküliek majd 20 százalékát tette ki.
Míg a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakát jellemzőhöz képest (9,0%), az 55–64 éveseké 0,5 százalékpontos növekedést mutatott, ami tovább erősíti azt a tényt, hogy az időskorú munkavállalók munkaerőpiacon való elhelyezkedése nagyon nehéz.
A munkanélküliek 50,9% több mint egy éve keres állást, ugyanakkor a tartós munkanélküliségből az ágazat váltás jó kiugró lehet. A cégek sok esetben átképzik a hozzájuk jelentkezőket, így az AGNB is – új életpályát kínálva. A fiatal munkanélküliek számára is jó lehetőség, akár életpálya váltásként, akár csak időszakos munkalehetőségként.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Mint korábbi posztjainkban írtuk, a pályakezdő fiatalok gyakran pályájuk elején passzivitásba kényszerülnek, a tartós munkanélkülieknek pedig nagyon nehéz visszarugaszkodniuk a munkaerőpiacra. Az időskorúak munkalehetőségei is minimálisra csökkentek, pedig a mai társadalom aktív tagjaként szinte elvárás a saját háztartás fenntartása. A nők visszacsatornázása a munka világába szintén nehéz feladat, tekintetbe véve, hogy még mindig kevés a részmunkaidős állás, rugalmas beosztás, a növekvő anyagi teherhek pedig minden korosztálynak súlyos problémát jelent.
Az öngondoskodásnak nem a megtakarításnál kell kezdődnie, hanem az elégséges anyagi források megteremtésével - nyilatkozta az AGNB szakértője. Hiába buzdítjuk a fiatalokat öngondoskodásra, és fenyegetjük a nyugdíjas kor anyagi gondjaival, ha egyenlőre a tanulmányokhoz szükséges könyvekre is alig futja. A megoldás, hogy nyitni kell a pénzügyi célok eléréséhez. Oktatási programjukban vállalják, hogy egy új szakma elsajátítása mellett dolgozóik esélyt kapnak a továbblépésre. Nem megoldást adnak, hanem útmutatót a pénzügyi célok elérése felé – hogyan tudja a dolgozó egy vagy akár több (másodállás) forrásból megvalósítani anyagi terveit.
Sok fiatal már pályakezdésekor sem tud szakmájában elhelyezkedni, az általa választott ágazat túltelítettsége miatt, ezért érdemes váltani, vagy akár csak részmunkaidőben más típusú munkába belevágni. Az AGNB oktatási rendszere megadja azt a pénzügyi hátteret, amit a későbbiek folyamán pénzügyi tanácsadójuk hasznosítani tud mind munkája, mind privát élete során.
A részmunkaidő azok számára is hasznos lehet, akik nem akarják feladni hivatásukat, ugyanakkor anyagi céljaik eléréséhez több forrásra van szükségük. A tapasztalat azt mutatja, hogy például a preztis szakmákban dolgozók (tűzoltó, tanár stb) mellékállásban - pénzügyi tanácsadóként - a lakosság számára hiteles információ átadók, szívesen veszik tanácsukat. Azaz amennyiben sikerül az egysíkú gondolkodáson túllendülni, akkor reális esély van a szakmai, pénzügyi, életvitelbeli továbblépésre.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
A váltott munkarend csak fél egészség
A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés
Az Amerikai Pszichológus Társaság tanulmánya szerint a dolgozó anyák egészségesebbek és boldogabbak, mint azok, akik az iskoláskorig otthon maradnak gyermekükkel.
A megfigyelés 1364 anya bevonásával történt, akiket először a szülés után, majd az azt követő tíz évben többször is meginterjúvoltak. A tanulmány szerint a teljes munkaidős állással, és az otthonléttel szemben a részmunkaidős foglalkoztatás tűnt minden szempontból a legideálisabbnak. A részmunkaidőben dolgozó anyák jobb általános egészségnek örvendtek, és sokkal kevesebb depressziós tünetet mutattak, mint otthon lévő társaik – ám a teljes munkaidőben dolgozó társaikhoz képest nem volt kiemelkedő a különbség. A megkérdezett anyák úgy vélekedtek, hogy a munkájuk jó hatással van a családi életükre, kiegyensúlyozott kedélyállapotuk miatt jobb szülőkké válnak. Gyermekeikre ugyanannyi időt tudnak fordítani, mint az otthon lévő társaik, és jóval többet, mint a teljes munkaidőben dolgozók. A kutatást végző egyetem professzora Cheryl Buehler szerint is a részmunkaidős foglalkoztatás támogatja leginkább a kiegyensúlyozott családi életet, ezért jó lenne, ha a munkáltatók is jobban kihasználnák az ebben rejlő lehetőségeket. Részmunkaidő nem csak a munkába visszatérő anyák szempontjából lehet áldásos, hanem azoknak is, akik pusztán mellékjövedelemre szeretnének szert tenni, elősegítve családjuk létbiztonságát.
Az AGNB felvállalta ezt az új látásmódot - alternatív módszerével segít azoknak, akik mellékállásban pénzügyi tanácsadóként, értékesítőként szeretnének elhelyezkedni. Oktatási programja segítségével a motivált jelentkezők elsajátíthatják a szakmát, a képzés folyamán kialakul a pénzügyi szféra felé való elköteleződés. A mellékállásban végzett munka segít abban, hogy megteremtse saját és családja anyagi biztonságát. A tanácsadói foglalkozás végzetségtől függetlenül minden munkakereső számára megfelelő lehet, nem szükséges hozzá diploma, csak megfelelő szakképesítés. Fontos, hogy az értékesítési tevékenység végzéséhez szükséges folyamatos vizsgázások, adminisztratív tevékenységek – melyek elriasztják a legtöbb szakma iránt érdeklődőt- az AGNB tagjaként kikerülhető. A plusz költségesek nélkül feloldódik a főállás vállalásának kényszere.
Az AGNB nem követeli meg, hogy a munkavállaló tevékenységét napi 8-10 órában az irodában végezze, csak iránymutatást nyújt abban, hogy bizonyos célok eléréshez mi a legjárhatóbb út. Azt, hogy a célok megvalósításához vezető feladatokat a dolgozó otthonról vagy az irodában intézi, a munkatársaira bízza. Az AGNB vallja, hogy minden egyén felelős a saját élete alakulásért, a kitörés lehetőség pedig mindenki számára adott. Mindehhez megadják a lehetőséget azzal, hogy különböző alternatívákat mutatnak be azoknak, akik plusz jövedelemre vágynak. Ugyanakkor esélyt ad arra is, hogy a későbbiekben akár főállásban folytassák tevékenységüket. Olyan életpályát kínál, ami megalapozza a dolgozó anyagi jelenét és a jövőjét. Mindemellett munkatársainak- képességeinek megfelelően- a szakma különböző területein folyamatos fejlődést biztosít, segíti karrierjük építését.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Konzervatív hosszútávú befektetésekre vágyik a magyar
2013 07 17. 09:00 - jutajuli
Lassan kezd tudatosulni a magyarokban, hogy maguknak is tenniük kell a nyugodt jövőjük, időskoruk érdekében. Biztató azonban, hogy ma már a lakosságnak mintegy a fele foglalkozik a hosszú távra szóló megtakarítások és befektetések kérdésével. Az öngondoskodás mellett a váratlan helyzetekre történő felkészülés is egyre fontosabbá válik. Erre, a kockázatok megfelelő felmérése után van megoldás- derült ki az AGNB közleményéből.
A szokottnál is konzervatívabban kezeli a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításokat, amelyektől 42 százalék a kiszámíthatatlan piaci környezet negatív hatásai elleni védelmet remél. A többi között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban - köztük Magyarországon - készített az Aegon. Sokatmondó az is, hogy a válaszadók 53 százaléka a hosszú távú megtakarításainál a szokottnál is óvatosabb befektetési politikát kíván folytatni. Vannak elvárásaik a pénzügyi tanácsadókkal szemben is, elsősorban az, hogy megfelelő befektetési garanciákat biztosító hosszú távú megtakarításokhoz, tervezéséhez nyújtsanak segítséget.
Nő az igény a szakmai tanácsok és tanácsadók iránt
A jövőben világszerte és Magyarországon is egyre inkább előtérbe fog kerülni az öngondoskodás, s ennek részeként mind keresettebbekké válnak az ezzel kapcsolatos tanácsok. Még tovább nő az igény a tanácsadók szolgáltatásai iránt is, egyenes következményeként annak, hogy folyik a kockázat- és felelősség-megosztás újraosztása a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók között, s a hangsúly egyre inkább az utóbbiakra helyeződik. Az egyének, a családok növekvő szerepvállalásának egyik következménye pedig a megfelelő tanácsok iránti növekvő igény. Az Aegon legfrissebb felmérése szerint például a megkérdezettek közel ötöde igényelné, hogy professzionális, személyre szabott pénzügyi tanácsot kapjon.
Kereső
