Mint korábbi posztjainkban írtuk, a pályakezdő fiatalok gyakran pályájuk elején passzivitásba kényszerülnek, a tartós munkanélkülieknek pedig nagyon nehéz visszarugaszkodniuk a munkaerőpiacra. Az időskorúak munkalehetőségei is minimálisra csökkentek, pedig a mai társadalom aktív tagjaként szinte elvárás a saját háztartás fenntartása. A nők visszacsatornázása a munka világába szintén nehéz feladat, tekintetbe véve, hogy még mindig kevés a részmunkaidős állás, rugalmas beosztás, a növekvő anyagi teherhek pedig minden korosztálynak súlyos problémát jelent.
Az öngondoskodásnak nem a megtakarításnál kell kezdődnie, hanem az elégséges anyagi források megteremtésével - nyilatkozta az AGNB szakértője. Hiába buzdítjuk a fiatalokat öngondoskodásra, és fenyegetjük a nyugdíjas kor anyagi gondjaival, ha egyenlőre a tanulmányokhoz szükséges könyvekre is alig futja. A megoldás, hogy nyitni kell a pénzügyi célok eléréséhez. Oktatási programjukban vállalják, hogy egy új szakma elsajátítása mellett dolgozóik esélyt kapnak a továbblépésre. Nem megoldást adnak, hanem útmutatót a pénzügyi célok elérése felé – hogyan tudja a dolgozó egy vagy akár több (másodállás) forrásból megvalósítani anyagi terveit.
Sok fiatal már pályakezdésekor sem tud szakmájában elhelyezkedni, az általa választott ágazat túltelítettsége miatt, ezért érdemes váltani, vagy akár csak részmunkaidőben más típusú munkába belevágni. Az AGNB oktatási rendszere megadja azt a pénzügyi hátteret, amit a későbbiek folyamán pénzügyi tanácsadójuk hasznosítani tud mind munkája, mind privát élete során.
A részmunkaidő azok számára is hasznos lehet, akik nem akarják feladni hivatásukat, ugyanakkor anyagi céljaik eléréséhez több forrásra van szükségük. A tapasztalat azt mutatja, hogy például a preztis szakmákban dolgozók (tűzoltó, tanár stb) mellékállásban - pénzügyi tanácsadóként - a lakosság számára hiteles információ átadók, szívesen veszik tanácsukat. Azaz amennyiben sikerül az egysíkú gondolkodáson túllendülni, akkor reális esély van a szakmai, pénzügyi, életvitelbeli továbblépésre.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
A váltott munkarend csak fél egészség
A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés
Az önkéntesség nem az otthonülő anyák és nyugdíjasok hobbija, sokkal szélesebb korosztályokat és társadalmi rétegeket érint. „Olyan tevékenység, melyet akár egyénileg akár csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön is a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek - anyagi ellenszolgáltatás nélkül.”
Már a gyerekek szocializációja szempontjából fontos, hogy közösségük aktív tagjai legyenek, a fiatalok szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A nők munkaerő piacra való visszakerülésének elősegítése legalább annyira fontos, mint a nyugdíjas önkéntesek számára magány, betegségbe menekülés, az elszegényedés elkerülése. Ráadásul egyre több piaci szervezet konstatálja azt, hogy az önkéntes munka dolgozóik kreativitását, munkakedvét növeli.
Az időskori önkéntesség fontossága több okra vezethető vissza. A társadalom jelentősen elöregedett, köszönhetően a jobb egészségügyi ellátásnak, egészségtudatosabb életnek stb. az emberek egyre tovább élnek. Bár Európában az időskorúak jobb körülmények között élnek, mint anno, a társadalmi kirekesztődés lehetősége még mindig adott. Az önkéntes munka lehetőséget ad arra, hogy az idősek a munkaerő piacról való távozásuk után is részt vehessenek a társadalom életében. Azzal, hogy másoknak segítenek nem csak passzív élvezőivé válnak a szociális hálónak, hanem a társadalom aktív tagjai maradhatnak.
Az önkéntes munka segítségével fenntartható az egész életen át való tanulás folyamata, hiszen amellett, hogy rengeteg tudás, tapasztalat birtokosai, az időseknek is meg kell birkózniuk a pillanatok alatt változó világ új elemeivel. Egy külföldi csereprogram például nem csak arra ösztönöz, hogy segítsen másokon, lehetőséget ad arra is, hogy tevékenysége révén tanuljon is, anélkül, hogy vagyonokat költene el az utazásra, tanfolyamokra.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a nyugdíjasok sem itthon, sem külföldön nincsenek könnyű anyagi helyzetben, megtakarítások tekintetében pedig rendkívül konzervatívnak bizonyulnak. Az öngondoskodás fontossága a megtakarítások mellett megmutatkozik az aktív társadalmi részvételben is. Az önkéntes munka bár anyagi ellenszolgáltatással nem jár, mindenképpen segíti az időseket abban, hogy aktív tagjai maradjanak a társadalomnak, új élményekkel, tapasztalatokkal, lehetőségekkel gazdagodjanak.
(forrás:onkentes.hu)
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
A váltott munkarend csak fél egészség
A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés
A középiskolások bizakodóak a pénzügyi jövőjük tekintetében, mégis a fiatalok alig egyharmada rendelkezik valamilyen összegő megtakarítással, amiből mindössze 33 százalékuk tudna három hónapnál tovább megélni- derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A tanulók jóléti indexe alapján (ami a pályakezdők anyagi biztonságérzetét, munkával, egészséggel kapcsolatos véleményét számszerűsíti) a fiatalok leginkább az anyagi helyzetükkel elégedetlenek. A diákok nem tudnak spórolni, ami nem feltétlen a hajlandóság hiányát, sokkal inkább nehéz anyagi helyzetüket mutatja. Ugyanis több felmérés során kiszámolták már, hogy egy átlagos egyetemista – attól függően, hogy kollégiumban vagy albérletben lakik- 40-65.000 forintból tud kijönni havonta.
Ennek az összegnek az előteremtésére szolgálnak az ösztöndíjak, szociális támogatások, a diákmunka. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az esetek nagy többségében a megélhetéshez szülői támogatásra is szükség van, hiszen vannak olyan egyetemi szakok, ahol ebből az összegből legfeljebb a tankönyvekre futná. Ilyen feltételek mellett pedig saját lábra állni, félretenni - akár egy csekély összeget is - nagyon nehéz. Ezért nem a azon lamentál a diákok 59 százaléka, hogy hogyan rakjon félre nyugdíjas éveire, hanem sokkal inkább azon, hogy külföldön vállaljon munkát.
A jóléti index pusztán arról ad tanúbizonyságot, hogy a fiatalok egyik napról a másikra élnek, különösebb pénzügyi perspektíva nélkül. Erre megoldás lehet például részmunkaidős foglalkoztatás , amennyiben van rá kapacitás az egyetemi tanulmányk mellett, vagy akár nyáron a diákmunkában szerzett javak gyűjtögetése.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Fontos a család - hát még a pénz!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Létminimum -de kinek?
A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését (KSH).
Azonban tavaly például szakmunkás minimálbér nem érte el a létminimumot. 2012-ben a létminimumtól (85 960 forint) a minimálbér nettója több mint 25 ezer, a szakmunkás minimálbér nettója pedig majd 15 ezer forinttal maradt el. Az elmúlt években létminimum gyorsabban növekedett, mint a minimálbér, ezért a különbség egyre nyilvánvalóbb lett.
A KSH adatai szerint 2012-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke megközelítőleg 250 ezer forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké mindössze 77 364 forint.
Érdekes adat, hogy a háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, és 30,7 százalékát lakásfenntartási kiadásokra fordítottak, ennek 60 százalékát pedig háztartási energia vásárlására. Azaz háromból két forintot ételre és rezsire költenek.
Egyéb fogyasztások között szerepel a közlekedés, hírközlés folyó költségei, ugyanakkor egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra arányukat tekintve nagyjából annyi jutott, mint egy évvel korábban.
Az öngondoskodásra a létminimum közelében élők még mindig keveset áldoznak. Holott a kockázati életbiztosítás segíthetne abban, hogy a kedvezményezett túlélők a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagkeresetek, mégis szkeptikusak a magyarok
2013 07 24. 09:00 - jutajuli
2013. január és május között a minimum 5 főt foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit- közölte a KSH.
2013. január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 000 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 500, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 216 000 forintot kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 196 800) forint volt, 4,6%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,8, a közszférában 4,6, a nonprofit szervezeteknél 5,3%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 240 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január-májusinál.
Hiába növekednek az átlag keresetek, a magyarok többsége szkeptikus a pénzügyi jövőjét illetően. Öngondoskodással, azaz tudatos megtakarítással és tartalékképzéssel viszont minden olyan jövőbeni kiadásra is felkészülhetünk, amellyel kapcsolatban az államra nem számíthatunk. Az öngondoskodásnak azonban nincsen vége a megtakarítással, hiszen egy esetleges baleset vagy haláleset még nagy összegű megtakarítások mellet is romba döntheti egy család vagy egy vállalkozás életét. Pontosan ezért a teljes körű biztonsághoz az életbiztosítási és baleseti védelem is hozzá tartozik, amelyet az öngondoskodással szorosan összekapcsolva vehetünk igénybe. Tekintettel a nyugdíjas korra és a váratlan helyzetekre szükséges, hogy az öngondoskodás időben megkezdődjön, amivel a biztosított jelenlegi életszínvonalát később is fenn tudja tartani.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Kereső
