Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
   
   

Mint írtuk, az iskolakezdés -gyermek akár kisiskolás, akár már felsőoktatásban tanul- jelentős kiadást jelent a családi költségvetés számára: az egyszeri kiadáson túl (íróasztal, könyvek stb) a folyamatosan fizetendőkig (osztálypénz, füzetek, bérlet). A megtakarítások, a mellék állás vállalása mind fontos része a családi kassza egyensúlyban tartásának.

Hiszen ebben az időszakban gyorsan apadnak a család tartalékai, ezért jó tudni, hogy a munkáltatótól is számíthatunk némi segítségre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül igényelhető az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatásként. Ennek mértéke a közoktatásban - általános vagy középiskolában - tanuló gyermekenként maximum 27 900 forint lehet, vagyis maximum a minimálbér 30 százaléka. A juttatásban részesülhet a családi pótlékra jogosult szülő, a gyám vagy a vele egy háztartásban élő házastárs. Az iskolakezdési támogatást évente csak egyszer lehet igénybe venni, ez azt jelenti, hogy a fentebb már említett 60 napos intervallumban egy szeptember 3-i iskolakezdés esetén július 4. és november 2. között kérhető a munkaadódtól.

Fontos tudni, hogy akárcsak a többi típusú béren kívüli juttatás, ez is adóköteles, így gyakorlatilag a munkáltatódnak költségbe kerül. Ám még így is a kedvezményezett határon belül maradva mindenképpen olcsóbbnak minősül a dolgozónak és a munkáltónak is, mint ha ugyanezt az összeget bérben adná ki. Nem kell iskolalátogatási igazolás, nyilatkozni azonban kell arról, hogy a dolgozó jogosult a támogatás igénylésére. A támogatás felhasználható minden olyan eszközre, ami a tanulásra szükséges, illetve ruházatra is.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Jön az iskola megy a pénz

Kiút a tartós munkanélküliségből

Időskori öngondoskodás, önkéntesség 

Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélkülisé

Egészségtudatos titkolózás 

Jön az iskola, megy a pénz

0 Komment
0 Reblog

2012-ben átlagosan 10 százalékkal emelkedett a tanszerek ára az előző évhez képest képest, idén pedig a helyzet tovább fokozódott. Hamarabb kezdődött a vásárlási láz is, mint az elmúlt években, mivel a boltok többsége augusztus 20-ig kínálta akciósan a termékeit.

A szülők az iskolakezdés előtt több tízezer forintot hagynak a boltokban – fellendítve ezzel az amúgy pangó bevásárló központokat – hiszen a legolcsóbb iskolatáska is veri a tízezer forintot, a és bár tolltartó beszerezhető pár száz forintért, a belevaló színes ceruzák, tollak, körzők nem állnak meg ezres nagyságrend alatt. Sok családnak nagy nehézséget okoz a plusz költségek megteremtése, többen kénytelenek hitelt felvenni ahhoz, hogy az iskolakezdő kisdiáknak mindene meglegyen az íróasztaltól kezdve, a tanszereken át az ünneplőruháig.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági feltételei nem változtak, továbbra is olyan gyerekek kaphatják, akik gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, speciális esetekben 140 százalékát. A jogosultságot alkalmanként egy év időtartamra állapítják meg.

Mint korábbi posztunkban írtuk, a váratlan és várható plusz költségek előteremtéséhez érdemes előregondolkozni, a megtakarításokhoz szükséges anyagi forrásokat időben megteremteni.


Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Kiút a tartós munkanélküliségből

Időskori öngondoskodás, önkéntesség 

Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélküliség 

Egészségtudatos titkolózás 

A váltott munkarend csak fél egészség 

A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés 


Még mindig bízunk az állami nyugdíjban

0 Komment
0 Reblog

Az aktív korú lakosság csaknem fele gondolja úgy, hogy időskori megélhetése nagyobb részét az állami nyugdíj adja majd, alig negyedük rendelkezik bármilyen nyugdíjcélú megtakarítással - derül ki az NRC kutatásából.

A nyugdíjpénztárak iránti bizalom alacsony. Legtöbben saját megtakarításaikban bíznak, de csak a lakosság tizede képes rendszeresen pénzt félretenni, ráadásul jóval alacsonyabb összeget, mint az egy megfelelő mértékű nyugdíj-kiegészítéshez elegendő lenne – írja a jelentés.

A kutatás során azt vizsgálták, hogyan viszonyul az aktív korú, 18–59 éves, nem nyugdíjas lakosság az öngondoskodáshoz: mit és hogyan akar és tudnak megtenni a fiatalok azért, hogy időskorában megélhetése ne pusztán az államtól függjön. Miközben nagyjából öt járulékfizető lenne képes eltartani egy nyugdíjast, ma 4 millió foglalkoztatott és közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon. A 2013-as évtől megkezdődik a Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása, a rendszer további terhelését hozva, emellett a magyar társadalom öregedése is felgyorsult.

kép innen

A többség ennek ellenére még mindig épít az állami nyugdíjra: jelenleg a 18–59 éves – még nem nyugdíjas – lakosság több mint fele (56%) valószínűsíti, hogy kap majd az államtól nyugdíjat, és a vizsgált népesség csaknem fele (45%) úgy véli, időskori megélhetése legalább felét az állami nyugdíj adja majd. A 18–39 éveseknek már több mint fele, a 40–49 évesek 40%-a valószínűsíti, hogy nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Miközben a többség remél az államtól nyugdíjat, szinte kivétel nélkül (93%) gondolják, hogy az legfeljebb csak az alapvető dolgok megvásárlására lenne elég. A lakosság fele úgy szerint az állami nyugdíj a szűkös megélhetéshez sem lesz elég. A legtöbben úgy gondolják, megélhetésükhöz más forrásokat is igénybe kell venniük. A havi bevételek átlagosan 15-16%-át nyugdíj mellett végzett munkából, illetve saját megtakarításból tervezik fedezni. Az önkéntes megtakarításokból (nyugdíjpénztári vagy biztosítótól) származó összeget a bevétel mindössze egytizedére teszik átlagosan, miközben ugyanilyen mértékben számítanak családi segítségre is.

Míg a 18–29 évesek mindössze 38%-a, az 50 éven felüliek csaknem háromnegyedét (72%) foglalkoztatja már a nyugdíj- kérdés. A 18–59 évesek alig negyede rendelkezik bármilyen nyugdíjcélú megtakarítással, háromnegyedük semmiféle pénztári befizetéssel vagy olyan félretett összeggel nem bír, amit kifejezetten nyugdíjas éveire szánna.

“Banki szakértők számításai szerint ahhoz, hogy valaki 65 éves kora után még 15 éven keresztül például havi 80 ezer forinttal ki tudja egészíteni a nyugdíját, 25 évesen kezdve a takarékoskodást havi szinten csaknem 20 ezret, 35 évesen kezdve 30 ezret, 45 évesen kezdve több mint 40 ezret kellene megtakarítania, de egy mai 30 évesnek ahhoz, hogy csak havi ötvenezerrel kiegészüljön a nyugdíja majd, már most havi 10-15 ezer forintot kellene előtakarékoskodni” – írja a jelentés. További információkat a témáról itt olvashat.

Magyarok lennének a legmohóbb nyugdíjasok

3 Komment
0 Reblog

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a magyarok csak a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani nyugdíjas korukban. Ezzel messze az élen állnak. 

Igen érdekes kilátások rajzolódnak ki az Aegon szerdán megjelent - nemzetközi - felméréséből, amelynek keretében tizenkét ország összesen tizenkétezer lakosát a jövőbeni pénzügyi helyzetükről. 

A végeredmény szerint a jelenleg dolgozó emberek nyugdíjba vonulás után a mostani fizetésük durván háromnegyedére tartanának igényt, ám az országok közötti szórás elég jelentős. Az Egyesült Királyságban élők beérnék 60 százalékkal, míg a magyaroknál a legmagasabb az arány. A magyarok ugyanis a mostani fizetésüknek 85 százalékát szeretnék nyugdíjként, azaz mindössze a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani, ami szinte lehetetlen elvárásnak fest. 

Sokan azonban tisztában vannak azzal, hogy a nyugdíjas korukban összébb kell húzniuk magukat. A kutatás átlaga szerint 21 százalék számít arra, hogy nyugdíjasként le kell mondania egyes dolgokról. A magyarok azonban az átlagnál jóval pesszimistábbak: 55 százalékuk azt várja, hogy nem tudja majd az általa elvárt életszínvonalat finanszírozni a nyugdíjból. A felmérésből kiderül az a nem túl meglepő válasz, amely szerint a megkérdezettek leginkább a fizetésemelésből szeretnének takarékoskodni. Valamint arra, hogy a takarékoskodás legnagyobb gátja a pénzhiány. 

Szakadék

Bár a jelenlegi bér- és nyugdíjadatokkal érzékeltethető, hogy óriási a szakadék a két oldal között, vagyis az átlagbér és az átlagnyugdíj között. 

Vegyük az átlagos nettó keresetet, amely közel 150 ezer forint volt az idei első negyedévben, ehhez képest a magyarországi átlagos havi nyugdíj alig 100 ezer forint. Ebből kiindulva a magyarok közel 85 százalékot, 130 ezer forintot szeretnének nyugdíjként. Ezzel szemben a nyugdíjátlag alapján a átlagfizetésük harmadáról kell lemondaniuk az átlagnyugdíjhoz.

Persze akadnak extrém kivételek, a Népszabadság egy tavalyi cikke szerint van ugyanis példa 800 ezres nyugdíjra is, az viszont nem derül ki, hogy az illető még aktív korában mennyire számított...

(A felmérést Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készítették.)

Korai lenne az öröm

0 Komment
0 Reblog

Végre hosszú idő után pluszba került a biztosítási piac. Az első negyedévben 1,3 százalékkal nőtt a díjbevétel, ez alig érzékelhető növekedés, de legalább pozitív eredmény. 

Első látásra úgy néz ki, hogy az életbiztosítások piaca felpörgött, az ezekből származó bevétel ugyanis 7 százalékkal nőtt. Ha a nyers számokat nézzük, akkor 126 milliárd forintos életbiztosítási díjbevétel azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1,4 milliárd folyt be ezekből a biztosítók kasszájába.

Maga az összeg is szép, meg a növekedési ütem, ám korai ünnepelni, mivel növekedést az egyszeri díjas biztosítások adták. Egy egészséges piacról akkor beszélhetünk, ha a folyamatosan fizetett, hosszú távú megtakarítási alternatívát jelentő biztosítások esetében lesz látható számottevő bővülés.

Utolsó kommentek