A pénzügyi magatartás kialakulásában kiemelt szerepet játszik a család, az oktatás és a média is.
A fiatalok hosszú folyamaton keresztül sajátítják el a pénzkezelés mintáit, a pénzzel kapcsolatos értékeket. A pénzügyi szocializáció során a család fontos szerepet tölt be, hiszen olyan teret képez a gyerekeknek, ahol nem csak beszélnek, hanem meg is mutatják a pénzügyi magatartás különböző aspektusait. Hogyan kell a pénzköltést ideális keretek között tartani? Hogyan lehet megtakarítani és egyáltalán mi az? Miképp tervezhetjük meg a pénzügyeinket, milyen pénzügyi célokat tűzhetünk ki. Mi az a hitel, mikor érdemes felvenni és mikor nem?
Elengedhetetlen a családi költségvetés készítéséhez, vagy akár a banki és biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez, hogy a fiatalok elsajátítsák a pénzzel kapcsolatos ismereteket. A pénzügyi szocializáció hosszas folyamat, amelyben a fiatalok olyan képességeket fejlesztenek ki, amik szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz.
A serdülőkori és fiatal felnőttkori gazdasági magatartás összefügg egymással, egyfajta folytonosságot figyelhetünk meg. Ezért a jövő fogyasztóival már fiatalon, akár serdülőkorban érdemes foglalkozni, mind kutatási, mind edukációs szempontból. Érdekes Walter Michael, az amerikai Stanford Egyetem professzorának egyik vizsgálata - amely „Marshmallow-test" néven vált ismertté - miszerint azok a gyerekek, akik akár már négyévesen képesek késleltetni szükségleteik kielégítését, a jövőben is képesek lesznek önkontrollt gyakorolni és a későbbi következményekre fókuszálni. Manapság sokkal inkább jellemző a szükségletek azonnali kielégítése, (ezzel szoros összefüggésben van például az áruhitelek kérdése).
A gazdasági és pénzügyi magatartás tehát egyfajta folytonossággal írható le, mivel összefüggés van a gyermekkori és felnőttkori mintázatok között. Ezért a szülőkre még nagyobb felelősség hárul abban a tekintetben, hogy gyermekeik pénzügyi magatartását irányítsák, és jó példát mutassanak nekik.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Növekszik a teljesítményarányos bérezés támogatottsága az európai munkavállalók körében -derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A teljesítményalapú bérezés széleskörű támogatást élvez Európában, ahol a válaszadók legalább egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik -ez az arány 2005-ben 20% volt-, és sokan mások is úgy gondolják, hogy javulna a teljesítményük, amennyiben ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének.
A felmérés 31 országot, több mint 122.000 dolgozót, köztük 4700 magyar válaszadót érintett, miszerint jelenleg az EMEA régióban megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék. A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a produktivitásához kötnék.
A teljesítményarányos bérezéssel a munkavállalók megkapják az esélyt arra, hogy színvonalasabb, eredményesebb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak.
Így teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára csak előnyösek lehetnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
.
Nőttek az átlagkeresetek, mégis szkeptikusak a magyarok
2013 07 24. 09:00 - jutajuli
2013. január és május között a minimum 5 főt foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 3,3, a nettó átlagkeresetek 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit- közölte a KSH.
2013. január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 000 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 500, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 216 000 forintot kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 149 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600, a szellemi foglalkozásúaké 196 800) forint volt, 4,6%-kal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 4,8, a közszférában 4,6, a nonprofit szervezeteknél 5,3%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 240 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5%-kal volt magasabb a 2012. január-májusinál.
Hiába növekednek az átlag keresetek, a magyarok többsége szkeptikus a pénzügyi jövőjét illetően. Öngondoskodással, azaz tudatos megtakarítással és tartalékképzéssel viszont minden olyan jövőbeni kiadásra is felkészülhetünk, amellyel kapcsolatban az államra nem számíthatunk. Az öngondoskodásnak azonban nincsen vége a megtakarítással, hiszen egy esetleges baleset vagy haláleset még nagy összegű megtakarítások mellet is romba döntheti egy család vagy egy vállalkozás életét. Pontosan ezért a teljes körű biztonsághoz az életbiztosítási és baleseti védelem is hozzá tartozik, amelyet az öngondoskodással szorosan összekapcsolva vehetünk igénybe. Tekintettel a nyugdíjas korra és a váratlan helyzetekre szükséges, hogy az öngondoskodás időben megkezdődjön, amivel a biztosított jelenlegi életszínvonalát később is fenn tudja tartani.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Fiatalkori munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdasági növekedés
2013 07 23. 09:00 - jutajuli
A fiatalokat legtöbb európai országban kiemelten sújtja a munkanélküliség problémája. A 17-25 éves korosztály magyarországi munkanélküliségi rátája 30 százalék közeli, a teljes népességben 11 százalék körüli.
A legutóbbi Európa-csúcs egyik főtémája ezért a munkanélküli fiatalok helyzete volt, hatmilliárd eurót szánnak a probléma megoldására. Ami nem is csoda, hiszen a magyarok mellett a többi európai ország sincs túl fényes helyzetben, Spanyolországban és Görögországban a fiatalok fele hiába keres állást.
A munkanélküliség enyhítésére átfogóbb intézkedésekre van szükség, mint a fiatalok megsegítése, hiszen a magas munkanélküliség ráta nem a fiatalok hibája, hanem a gyenge gazdasági fejlődésé, azaz csak tünet. André Sapir Université Libre de Bruxelles professzora szerint a fiatalkori munkanélküliség csökkentésének egyetlen kulcsa a gazdasági növekedés, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája leginkább gazdaság állapotával korrelál nem a fiatalok szakképzettségével.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a szendvicsgenerációnak hívott korosztály - akiknek potenciálisan gyermekeik, és szüleik is rászorulhatnak segítségükre - közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag. Az itt olvasott adatok alapján pedig még inkább elmondható az, hogy a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat - amennyiben létezik ilyen - nem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
A TÁRKI kutatásai szerint igen alacsony az időskori foglalkoztatottság Magyarországon. A magyarországi 55 és 64 közötti népességnek nem csak a készségszintje alacsony, hanem rossz az egészségi állapota is. Mindemellett a nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek.
A TÁRKI kimutatásaiból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak a kutatások szempontjából. A statisztikát kismértékben (0,5-1 százalékkal) javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság, valamint az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. A külföldi munkavállalást csak a gazdasági helyzet kedvező változása szoríthatja vissza.
Kézdi Gábor a Közép-európai Egyetem (CEU) docense és a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint is rendkívül alacsony az időskori foglalkoztatás. Mindössze az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, míg ez az átlag az OECD országaiban 52 százalék. Ennek okai, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek, plusz a magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közép szintjén található. Munkavállalásukat nehezíti még az egészségi állapotuk is. A krónikus betegségekben, a napi tevékenységekben való korlátozottságban, az elhízásban és az egészségi állapot szubjektív megítélésében a magyarok a rosszabbak között vannak. A magyarok az objektív tesztek alapján (tüdőkapacitás, általános erőnlét) a legrosszabbak között szerepelnek, éppúgy, mint a depresszió tekintetében.
Magyarországon a foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népességet érinti, a magasan kvalifikált, jó egészségi állapotú lakosság körében nincs ilyen probléma. Ezért Kézdi szerint a foglalkoztatások növelésének érdekében a kormányzatnak készségek fejlesztésére és az egészségügyi állapot javítására kell koncentrálni.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
A létbiztonság teszi elégedetté a magyart
Kereső
