GKI Gazdaságkutató 2013. elejétől kezdte mérni az élet-elégedettséget, amely egyfajta szubjektív jól-lét. Eszerint összességében (-4 és 4 közötti skálán -0,5 körüli az átlag) a többség enyhén elégedetlen az életével.
Különös módon a megkérdezettek bevallott jövedelme nem áll szoros kapcsolatban az elégedettséggel, a legszegényebbek és a legmódosabb 20%-a közel hasonlóan érez, de akkor mitől elégedett a magyar?
A fiatalok – 29 alatt – és az idősebbek – 65 felett – boldogabbak a nemzetközi felmérések szerint, de a magyar idősek kevésbé elégedettebbek, mint külföldi társaik, a fiatalokat pedig a fizetős felsőoktatás, a csekély számú és rosszul fizetett munkahely, az önálló életkezdés fokozódó nehézségei tehetik elégedetlenebbé.
Elégedettebbek a magasabb iskolázottságúak, azok, akik dolgoznak és az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek. Fejérben, Bács-Kiskun megyében, Nógrádban Baranyában a legelégedettebbek, csak ezután következik Budapest.
A jövedelem tehát nem okoz nagy zűrt, de a változó anyagi helyzet (rosszabb vagy jobb) azonban erősen befolyásoló tényező. Akik rosszabb helyzetbe kerültek az elmúlt évben vagy a romló anyagi helyzetre számítanak, az elégedettség értékek is alacsonyabb értéket mutatnak. Tehát a létbiztonság és az anyagi helyzet várható alakulása a meghatározóak az elégedettség kérdésében.
Ezért is érdekes tehát, hogy a magyarok félnek attól, hogy anyagi biztonságuk törékeny, mégis le van maradva a biztosítási piac. Az AGNB ügyvezető igazgatója szerint amíg a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, Magyarországon ettől még messze vagyunk. Az életbiztosítással rendelkezők száma is jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya pedig alig 4-5 százalékos.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Az világátlagtól ugyan elmarad a magyar emberek várható élettartama, a tendencia azonban, amely szerint folyamatosan nő a valószínűsíthetően megélt életkor, hazánkra is igaz.
A WHO 53 országot felölelő térségi egészségügyi jelentése szerint a várható élettartam 1980 óta átlagosan öt évet emelkedett. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden vizsgált országban azonos mértékben nőtt az évek száma, ugyanis, amíg például Skandináviában jelentősen növekedett, egyes keletebbre fekvő országokban csökkent.
A KSH adatai szerint hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam a nők esetében 78,23, férfiaknál pedig 70,93 év. Eszerint mindkét nem esetében elmaradunk az európai átlaghoz képest (átlag két évvel rövidebb élettartamra számíthatunk), ugyanakkor 1990-hez képest több, mint három évvel nőtt átlagban a várható évek száma. Természetszerűen az átlagéletkor növekedésével nyugdíjas évek is várhatóan növekedni fognak és ugyan a magyarok többsége még mindig bízik az állami nyugdíjban, öt járulékfizető lenne képes eltartani egy nyugdíjast, ma azonban 4 millió foglalkoztatott és közel 3 millió nyugdíjas él Magyarországon és az arány várhatóan tovább romlik.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
A szendvicsgenerációnak hívott korosztály – azért az elnevezés, mert ennek a rétegnek már felnőtt gyerekeik vannak, de a szüleik is élnek és az alattuk és felettük lévő generáció is potenciálisan rászorul segítségükre – közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag.
A megkérdezett, rendszeresen támogatást nyújtó szülők 27 százaléka ráadásul az elsődleges anyagi forrás gyermeke számára, 21 százalékuk pedig még a szüleit is segíti bizonyos összeggel.
Az tehát, hogy az utód saját háztartásba költözik a családi otthonból, nem jelenti automatikusan azt, hogy többet már nem szorul anyagi segítségre. Így amellett, hogy kevesen számíthatnak arra, hogy fiatal felnőtt gyermekeiktől támogatást kapjanak, a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat – amennyiben létezik ilyen - sem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Az előző poszthoz – és a nők anyagi helyzetéhez – kapcsolódik egy nemrégiben publikált tanulmány eredménye, amely szerint az amerikai anyák alig 24 százaléka elégedett a pénzügyi státuszával.
Még ijesztőbb adat, hogy negyedük bevallottan nehezen él meg és fél a jövőtől és a pénztelenségtől. Mindezek ellenére az anyáknak mindössze egyharmada kér segítséget pénzügyi szakembertől a befektetések, illetve biztosítások kezeléséhez – derül ki az Amerikai Anyák helyzete (“State of the American Mom Study”) című tanulmányból. A kutatásban 1014 nőt kérdeztek meg, mindannyian egy vagy több, 27 év alatti gyermeket tartanak el.
Az anyák ráadásul meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a családot azáltal, hogy 46 százalékuk nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, 68 százalékuk pedig hosszútávó gondozási biztosítással sem. Eszerint a nők többsége egyáltalán nem gondol arra, hogy a jövőben bármi baj érheti őket – kezdve bármilyen egészségügyi problémától a munkanélküliségig. Felmerülhet az a kifogás is, hogy nem jut pénz az öngondoskodásra, de a megkérdezett háztartások mindegyikében 50 000 dollár fölötti bevétellel számolhatnak.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A klasszikus családmodell – apa, anya és adott esetben gyerekek – háttérbeszorulásával, egyre nagyobb súly helyezkedik a nőkre a pénzügyek intézésével kapcsolatban is – derül ki egy amerikai kutatásból.
A Nők, Pénz és Hatalom Tanulmány 2013 (2013 Women, Money & Power Study) megjelent felmérés során megkérdezett nők 67 százaléka állította, hogy a családi helyzetük rákényszeríti őket arra, hogy tisztában legyenek a pénzügyeikkel és képesek legyenek irányítani is ezeket. A résztvevő nők összesen 39 százaléka élt házas kapcsolatban, ami meglepően alacsony szám.
Ugyancsak meglepő eredmény, hogy az amerikai háztartások 40 százalékában a nő a kenyérkereső. Közülük sokan egyedülálló anyák, de azokban a háztartásokban, ahol az összbevétel átlaga 80 000 dollár körüli, a párok 15 százalékában szintén a nő keres jobban. Az ok abban keresendő, hogy a válság miatt nemcsak az egyedülállók, de sokszor a házasságban élő nők is kénytelenek voltak valamilyen munka után nézni.
A nők mindezek ellenére még mindig sokszor kényelmetlenül érzik magukat, ha pénzügyekkel kell foglalkozniuk. A megkérdezettek közel fele állította, hogy vannak félelmei ezzel kapcsolatban.
Sokszor a válás vagy a házastárs elvesztése az oka az elszegényedésnek, ráadásul a 2006-os 43 százalék után 2013-ban a megkérdezettek 48 százaléka vallotta azt, hogy a válás után komoly anyagi gondjaik lettek.
Az özvegyek helyzete ennél is kétségbeejtőbb, pontosan felük nyilatkozott úgy, hogy a társuk halála pénzügyi krízisbe jutatta őket. Az arány megdöbbentő, márcsak azért is, mert a megoldás egyszerű lehetne. Ha a háztartások nagyrésze rendelkezne életbiztosítással, drámaian csökkenhetne a válsághelyzetbe jutott özvegyek száma. Eggyel bonyolultabb – ugyanakkor üdvösebb – megoldás lehetne, ha a nők többsége nem bízná anyagi biztonságát másra és nem a baj beállta után kezdene gondolkodni a lehetséges megoldásokon.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Kereső
