GKI Gazdaságkutató 2013. elejétől kezdte mérni az élet-elégedettséget, amely egyfajta szubjektív jól-lét. Eszerint összességében (-4 és 4 közötti skálán -0,5 körüli az átlag) a többség enyhén elégedetlen az életével.
Különös módon a megkérdezettek bevallott jövedelme nem áll szoros kapcsolatban az elégedettséggel, a legszegényebbek és a legmódosabb 20%-a közel hasonlóan érez, de akkor mitől elégedett a magyar?
A fiatalok – 29 alatt – és az idősebbek – 65 felett – boldogabbak a nemzetközi felmérések szerint, de a magyar idősek kevésbé elégedettebbek, mint külföldi társaik, a fiatalokat pedig a fizetős felsőoktatás, a csekély számú és rosszul fizetett munkahely, az önálló életkezdés fokozódó nehézségei tehetik elégedetlenebbé.
Elégedettebbek a magasabb iskolázottságúak, azok, akik dolgoznak és az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek. Fejérben, Bács-Kiskun megyében, Nógrádban Baranyában a legelégedettebbek, csak ezután következik Budapest.
A jövedelem tehát nem okoz nagy zűrt, de a változó anyagi helyzet (rosszabb vagy jobb) azonban erősen befolyásoló tényező. Akik rosszabb helyzetbe kerültek az elmúlt évben vagy a romló anyagi helyzetre számítanak, az elégedettség értékek is alacsonyabb értéket mutatnak. Tehát a létbiztonság és az anyagi helyzet várható alakulása a meghatározóak az elégedettség kérdésében.
Ezért is érdekes tehát, hogy a magyarok félnek attól, hogy anyagi biztonságuk törékeny, mégis le van maradva a biztosítási piac. Az AGNB ügyvezető igazgatója szerint amíg a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, Magyarországon ettől még messze vagyunk. Az életbiztosítással rendelkezők száma is jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya pedig alig 4-5 százalékos.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
A szendvicsgenerációnak hívott korosztály – azért az elnevezés, mert ennek a rétegnek már felnőtt gyerekeik vannak, de a szüleik is élnek és az alattuk és felettük lévő generáció is potenciálisan rászorul segítségükre – közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag.
A megkérdezett, rendszeresen támogatást nyújtó szülők 27 százaléka ráadásul az elsődleges anyagi forrás gyermeke számára, 21 százalékuk pedig még a szüleit is segíti bizonyos összeggel.
Az tehát, hogy az utód saját háztartásba költözik a családi otthonból, nem jelenti automatikusan azt, hogy többet már nem szorul anyagi segítségre. Így amellett, hogy kevesen számíthatnak arra, hogy fiatal felnőtt gyermekeiktől támogatást kapjanak, a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat – amennyiben létezik ilyen - sem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nem költ biztosításra az amerikai anyák fele
A nő sem lehet pénzügyi analfabéta
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
A klasszikus családmodell – apa, anya és adott esetben gyerekek – háttérbeszorulásával, egyre nagyobb súly helyezkedik a nőkre a pénzügyek intézésével kapcsolatban is – derül ki egy amerikai kutatásból.
A Nők, Pénz és Hatalom Tanulmány 2013 (2013 Women, Money & Power Study) megjelent felmérés során megkérdezett nők 67 százaléka állította, hogy a családi helyzetük rákényszeríti őket arra, hogy tisztában legyenek a pénzügyeikkel és képesek legyenek irányítani is ezeket. A résztvevő nők összesen 39 százaléka élt házas kapcsolatban, ami meglepően alacsony szám.
Ugyancsak meglepő eredmény, hogy az amerikai háztartások 40 százalékában a nő a kenyérkereső. Közülük sokan egyedülálló anyák, de azokban a háztartásokban, ahol az összbevétel átlaga 80 000 dollár körüli, a párok 15 százalékában szintén a nő keres jobban. Az ok abban keresendő, hogy a válság miatt nemcsak az egyedülállók, de sokszor a házasságban élő nők is kénytelenek voltak valamilyen munka után nézni.
A nők mindezek ellenére még mindig sokszor kényelmetlenül érzik magukat, ha pénzügyekkel kell foglalkozniuk. A megkérdezettek közel fele állította, hogy vannak félelmei ezzel kapcsolatban.
Sokszor a válás vagy a házastárs elvesztése az oka az elszegényedésnek, ráadásul a 2006-os 43 százalék után 2013-ban a megkérdezettek 48 százaléka vallotta azt, hogy a válás után komoly anyagi gondjaik lettek.
Az özvegyek helyzete ennél is kétségbeejtőbb, pontosan felük nyilatkozott úgy, hogy a társuk halála pénzügyi krízisbe jutatta őket. Az arány megdöbbentő, márcsak azért is, mert a megoldás egyszerű lehetne. Ha a háztartások nagyrésze rendelkezne életbiztosítással, drámaian csökkenhetne a válsághelyzetbe jutott özvegyek száma. Eggyel bonyolultabb – ugyanakkor üdvösebb – megoldás lehetne, ha a nők többsége nem bízná anyagi biztonságát másra és nem a baj beállta után kezdene gondolkodni a lehetséges megoldásokon.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Kereső
