Nincsenek tisztában pénzügyi képességeikkel a fiatalok – derül ki egy friss kutatásból. A megkérdezettek harmada túlbecsüli, 10 százalékuk degradálja pénzügyi ismereteit.
A lakosság egészét nézve a fiatal (18 és 25 év közötti, felsőoktatásban tanuló) korosztály jóval kevésbé van eladósodva: mert míg a 18-69 éves lakosság körében 77 százalék azok az aránya, akik vettek már fel valamilyen hitelt, addig a most megkérdezett fiatalok alig negyederendelkezik – vagy rendelkezett – valamilyen hitellel. Többen rendelkeznek valamilyen megtakarított pénzzel is - 80 százalékuk -, szemben a teljes lakosság alig 54 százalékával. A diákok elsősorban az egyszerű – rövid távra szóló – megtakarítási formákat kedvelik, ugyanakkor megjelenik a hosszú távú tervezés is, a lakástakarékpénztári megtakarítási formát például a megtakarítók 8,6 százaléka jelölte meg.
Azok közül, akik nem tudnak megtakarítani, a fiatal férfiak több jövedelmet igényelnének a nőknél ahhoz, hogy tudjanak félretennii. Előbbiek átlagosan 181 ezer forint havi jövedelmet jelöltek meg, a nők átlagosan 174 ezret. A megtakarítani képes fiatal nők átlagos jövedelme ugyanakkor 49 ezer forint, míg a fiatal férfiaké átlagosan 65 ezer.
Meglepő eredménynek mondható, hogy a nincsenek jobb helyzetben a pénzügyi ismeretek terén azok, akik már végeztek ilyen tanulmányokat, a pénzügyi kultúrát sok tényező együttesen határozza meg. Leegyszerűsítve igaz, hogy minél érettebb valaki, annál fejlettebbek a pénzügyi ismeretei, a korral a készségek javulnak, a házas-gyermekes- és elvált fiatalok jobb válaszokat adtak a társaiknál, csakúgy, mint azok, akik már töltöttek időt külföldön.
A képességekben nincs eltérés fiatal nők és férfiak között, nem meglepő, hog több férfi gyűjt autóra, mint nő, ugyanakkor több nő tesz félre pénzt ajándékvásárlásra, mint férfi.
A megkérdezettek közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia, függetlenül a pénzügyi ismereteinek szintjével. Ez a tanulmány szerint egyrészt üdvös, mert nem vállalnak az ítélőképességüket meghaladó döntéseket, ugyanakkor a túlzott kockázatkerülés csökkenti az esélyt a jólét növeléséhez. Akadályozhatja ugyanis a pénzügyi lehetőségek kihasználását.
A kutatást az Állami Számvevőszék, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola valamint a Szegedi Tudományegyetem végezte több mint 2000 hallgató megkérdezésével.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Mivel az élelmiszerárak mindenki számára (közel) azonosak, ezért az alacsony jövedelműek evesebb bevételükből nagyobb arányban kénytelenek költeni élelmiszerre, mint akinek magasabb a jövedelme – írja a TÁRKI.
kép innen
A kutatóintézetz szerint a magyar háztartások átlagosan jövedelmük harmadát (33%-át) fordítják élelmiszerre. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások teljes jövedelmük 38%-át, a leggazdagabbak csak 29%-át költik élelmiszerre.
Élvezeti cikket közel azonos gyakorisággal fogyasztanak a gazdagabb és szegényebb háztartások, közlekedésre és internet-előfizetésre azonban míg a szegényebb háztartások 40-50%-a költ, a közepes jövedelműektől a gazdagok felé meredeken nő ez az arány. Ugyanez a tendencia az üdülés, a művelődés, oktatás valamint a szórakozás esetében is, de még a leggazdagabbaknál sem éri el az arány az 50 százalékot. További részleteket itt olvashat.
Az eurózónabeli és magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak, -alapok pénzügyi eszközei nagyjából azonos mértékben növekedtek az első negyedévben, a nettó vagyonnál már más a helyzet. A magyar életbiztosítási piacon a díjbevétel emelkedett ugyan, az életbiztosítási szerződések száma az első negyedévben hét éve nem látott mértékben esett vissza – derül ki az AGNB közleményéből.
Az idén, az első negyedévben a biztosítók és nyugdíjalapok pénzügyi eszközeinek összesített értéke 2,7 százalékkal, 7843 milliárd euróra nőtt - olvasható ki a napokban megjelent Európai Központi Bank (EKB) jelentéséből. A biztosítások technikai tartalékok 1,2 százalékkal, 6536 milliárd euróra duzzadtak. A pozitív tendencia annak köszönhető, hogy a háztartások által kötött életbiztosítások után képzett díjtartalékok 44 milliárd euróval növekedtek, vagyis nőtt az életbiztosítások piaca az eurózónában. Így ez a rész a 99 milliárdos többletnek a 44,4 százalékát tette ki.
Biztosítók kezében van a legtöbb eszköz
A biztosítótársaságok mérleg szerinti összesített pénzügyi eszközei a teljes szektor 78 százalékát képezik, ami 6103 milliárd eurót jelent, míg a nyugdíjalapok 22 százalékkal, 1739 milliárd euróval részesednek az összes pénzügyi eszközből. A 6103 milliárd eurós összesített pénzügyi eszközök a biztosítótársaságok esetében az előző negyedévhez képest 3 százalékos növekedést jelent.
Magyarországon is hasonlóan alakult a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak pénzügyi eszközeinek bővülése. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén az első három hónapban 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközeinek állománya, ami 2,73 százalékos növekedésnek felel meg negyedéves összevetésben. Ez szinte tökéletesen megegyezik a teljes eurózónabeli szektor bővülésével (2,7 százalék). A pénzügyi eszközök és a kötelezettségek különbségéből adódó szaldó, azaz a nettó pénzügyi vagyon a magyar biztosítók és nyugdíjpénztáraknál mínusz 24 milliárdos volt az első negyedévben, szemben a 2012 utolsó negyedévében mért mínusz 33,6 milliárd forinttal. Az eurózónában működő cégek nettó vagyona azonban plusz 408 milliárd euró volt, meghaladva 2012 utolsó negyedévében mért 309 milliárd eurót.
Alulbiztosított a magyar piac
A különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve "alulbiztosított". Igaz ugyan, hogy a magyar biztosítótársaságok díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint az első negyedévben növekedett éves összevetésben, az 1,3 százalékos bővülés azonban minimálisnak tekinthető. Ugyan a növekedést elsősorban az életbiztosítási ág hozta (több mint 6 százalékos díjbevétel-növekedéssel), minden folyamatot figyelembe véve nincs komolyabb bővülés.
"Az életbiztosításoknál bekövetkezett díjbevétel-növekedés csalóka, mert azok elsősorban az egyszeri díjas biztosítások bevételeiből adódtak, nem pedig a piac valódi fejlődését mutató, folyamatos díjú termékekből" - kommentálta a biztosítási szektor tendenciáit Németh Zoltán, az AGNB ügyvezető igazgatója. A magyar életbiztosítási piac nyugat-európaihoz való felzárkózása továbbra sem indult meg, ezt többek között az bizonyítja, hogy az életbiztosítási ágban összességében 2,4 százalékkal csökkent a szerződések darabszáma, hasonló mértékű visszaesésre pedig egy negyedév alatt hét éve nem volt példa.
Németh elmondta, míg a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, Magyarországon ettől még messze vagyunk. Az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya pedig alig 4-5 százalékos.
A magas munkanélküliség oka az, hogy túl sokan rendelkeznek saját lakással – állítja egy kutatás. Eszerint minél alacsonyabb a saját lakások száma, annál rugalmasabb a munkaerőpiac és ezzel együtt kisebb a munkanélküliség is.
kép innen
A National Bureau of Economic Research (NBER) a legnagyobb amerikai non-profit, magán, pártokon kívüli közgazdasági kutató szervezete. Két kutatója, Andrew J Oswald és David G Blanchflower erős összefüggést mutattak ki a lakástulajdon és a munkanélküliség között.
A kutatók Svájccal és Spanyolországgal szemléltetik az összefüggést: rámutatnak, hogy míg Svájcban a 3 százalékos munkanélküliség mellé mindössze 30 százalékos sajátlakás-arány társul, addig Spanyolországban 25 százalék mellé jön 80 százalék. Saját lakásból nehezebben mozdulnak az emberek, ezért lesz rugalmatlanabb a munkaerőpiac.
A kutatás itt olvasható teljes terjedelemben angolul.
A nők és a női esélyegyenlőség helyzetét vizsgálta a Nemzeti Innovációs Hivatal a KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) területén. Az elemezték a nők helyzetét a felsőoktatásban való részvétel, a pályaorientáció és a tudományos előmenetel, valamint kutatási forrásokhoz való hozzáférés szempontjából.
A kutatás kimutatta, hogy míg az EU-ban 2010-re az egyetemi és főiskolai hallgatók között a nők aránya megközelítette a 60%-ot, itthon a diplomát szerzettek közel kétharmada nő. A női hallgatók aránya a felsőoktatásban meghaladja az EU27 átlagát.
A fizikai tudományok területén diplomát szerzettek között a nők aránya megközelítette az 50%-ot, de az az egyetemi professzorok csak kevesebb mint 7%-a nő és az Magyar Tudományos Akadémai rendes tagjai között sem éri el az 5 százalékot a nők aránya.
kép innen
Ugyanakkor a vállalkozói szektorban dolgozó kutató-fejlesztő nők aránya meghaladja az uniós átlagot és a tudományos és technológiai területen végzett vagy foglalkoztatott nők aránya hazánkban az elmúlt egy évtizedben jelentősen nőtt.
A vállalkozási szektorban viszont még mindig csaknem négyszer annyi kutató-fejlesztő férfit alkalmaznak, mint nőt. És a karrierpálya előrehaladtával a női kutató fejlesztők alacsonyabb arányban lépnek előre a ranglétrán mind a felsőoktatási, mind pedig a vállalati szektorban.
A tudásintenzív ágazatokban a női foglalkoztatási kapacitás bővült, nőtt az ilyen területen alkalmazható munkaerő nagysága. Annak ellenére, hogy egyre több nő alkalmas végzettsége vagy munkatapasztalata alapján arra, hogy ilyen ágazatban foglalkoztassák, a pályaválasztási mintáknak megfelelően az ágazatokon belül kiegyenlítetlen a női foglalkoztatottak aránya.
A csúcstechnológiai feldolgozóipari területeken nagyobb arányban dolgoznak férfiak, míg az inkább feminimizált csúcstechnológiai szolgáltató szektorban több a női foglalkoztatott.
A Nemzeti Információs Hivatal szerint összességében a női kutató-fejlesztők helyzetéről megállapítható, hogy biztató tendenciák a felsőoktatásban és a foglalkoztatásban is vannak, ez azonban ez szinte egyáltalán nem érvényesül a pályaorientáció különbségeinek tompításában, a forrásokhoz való egyenlő hozzáférésben és a karrierút szempontjából jelentős előrelépések számában. A kutatásról bővebben itt olvashat.
Kereső
