A nők és a női esélyegyenlőség helyzetét vizsgálta a Nemzeti Innovációs Hivatal a KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) területén. Az elemezték a nők helyzetét a felsőoktatásban való részvétel, a pályaorientáció és a tudományos előmenetel, valamint kutatási forrásokhoz való hozzáférés szempontjából.
A kutatás kimutatta, hogy míg az EU-ban 2010-re az egyetemi és főiskolai hallgatók között a nők aránya megközelítette a 60%-ot, itthon a diplomát szerzettek közel kétharmada nő. A női hallgatók aránya a felsőoktatásban meghaladja az EU27 átlagát.
A fizikai tudományok területén diplomát szerzettek között a nők aránya megközelítette az 50%-ot, de az az egyetemi professzorok csak kevesebb mint 7%-a nő és az Magyar Tudományos Akadémai rendes tagjai között sem éri el az 5 százalékot a nők aránya.
kép innen
Ugyanakkor a vállalkozói szektorban dolgozó kutató-fejlesztő nők aránya meghaladja az uniós átlagot és a tudományos és technológiai területen végzett vagy foglalkoztatott nők aránya hazánkban az elmúlt egy évtizedben jelentősen nőtt.
A vállalkozási szektorban viszont még mindig csaknem négyszer annyi kutató-fejlesztő férfit alkalmaznak, mint nőt. És a karrierpálya előrehaladtával a női kutató fejlesztők alacsonyabb arányban lépnek előre a ranglétrán mind a felsőoktatási, mind pedig a vállalati szektorban.
A tudásintenzív ágazatokban a női foglalkoztatási kapacitás bővült, nőtt az ilyen területen alkalmazható munkaerő nagysága. Annak ellenére, hogy egyre több nő alkalmas végzettsége vagy munkatapasztalata alapján arra, hogy ilyen ágazatban foglalkoztassák, a pályaválasztási mintáknak megfelelően az ágazatokon belül kiegyenlítetlen a női foglalkoztatottak aránya.
A csúcstechnológiai feldolgozóipari területeken nagyobb arányban dolgoznak férfiak, míg az inkább feminimizált csúcstechnológiai szolgáltató szektorban több a női foglalkoztatott.
A Nemzeti Információs Hivatal szerint összességében a női kutató-fejlesztők helyzetéről megállapítható, hogy biztató tendenciák a felsőoktatásban és a foglalkoztatásban is vannak, ez azonban ez szinte egyáltalán nem érvényesül a pályaorientáció különbségeinek tompításában, a forrásokhoz való egyenlő hozzáférésben és a karrierút szempontjából jelentős előrelépések számában. A kutatásról bővebben itt olvashat.