Növekszik a teljesítményarányos bérezés támogatottsága az európai munkavállalók körében -derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A teljesítményalapú bérezés széleskörű támogatást élvez Európában, ahol a válaszadók legalább egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik -ez az arány 2005-ben 20% volt-, és sokan mások is úgy gondolják, hogy javulna a teljesítményük, amennyiben ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének.
A felmérés 31 országot, több mint 122.000 dolgozót, köztük 4700 magyar válaszadót érintett, miszerint jelenleg az EMEA régióban megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék. A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a produktivitásához kötnék.
A teljesítményarányos bérezéssel a munkavállalók megkapják az esélyt arra, hogy színvonalasabb, eredményesebb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak.
Így teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára csak előnyösek lehetnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
.
Mivel az élelmiszerárak mindenki számára (közel) azonosak, ezért az alacsony jövedelműek evesebb bevételükből nagyobb arányban kénytelenek költeni élelmiszerre, mint akinek magasabb a jövedelme – írja a TÁRKI.
kép innen
A kutatóintézetz szerint a magyar háztartások átlagosan jövedelmük harmadát (33%-át) fordítják élelmiszerre. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások teljes jövedelmük 38%-át, a leggazdagabbak csak 29%-át költik élelmiszerre.
Élvezeti cikket közel azonos gyakorisággal fogyasztanak a gazdagabb és szegényebb háztartások, közlekedésre és internet-előfizetésre azonban míg a szegényebb háztartások 40-50%-a költ, a közepes jövedelműektől a gazdagok felé meredeken nő ez az arány. Ugyanez a tendencia az üdülés, a művelődés, oktatás valamint a szórakozás esetében is, de még a leggazdagabbaknál sem éri el az arány az 50 százalékot. További részleteket itt olvashat.
A statisztikák szerint hatalmas különbségek vannak a lakossági egy főre vetített jövedelmek között. 2011-ben hétszeres volt a különbség a két véglet között.
Kedvező lett a legfrissebb hivatalos bérstatisztika. A nettó bérek esetében több mint 4 százalékos emelkedést mutatott, ez azt jelenti, hogy az inflációval korrigált reálbérek 2,2 százalékkal emelkedtek az év első három hónapjában.
Bár az adat kétségtelenül kedvező, de a bérstatisztikákat érdemes a helyükön kezelni, mivel azok csak egy átlagot mutatnak. (A KSH a legalább 5 dolgozót foglalkoztató szervezetek, cégek adatait vizsgálja, és nem számít bele a statisztikába a családi adókedvezmény.) A bérstatisztikát torzítja, hogy a magas jövedelmek erőteljesen felfelé, az alacsonyabbak pedig lefelé húzzák, így nem ad feltétlenül teljes képet a lakossági pénzügyi viszonyairól.
Jövedelmi tizedek
Éppen ezért érdemes jobban megvizsgálni, mit mutatnak a jövedelmi helyzetről szóló legfrissebb statisztikák. A KSH március elején közzétett elemzése, amely a lakosság 2011-es jövedelmi viszonyait mutatja be, érdekes adatokkal szolgál. Kiderül belőle, hogy az emberek többsége - az egy főre vetített adatok szerint - átlag alatti jövedelemmel rendelkezik. Az éves átlagos nettó jövedelem 2011-ben 989 ezer forint, azaz havi 82,4 ezer forint volt. Ennél azonban a tizedekre osztott lakosságnak csak a felső négy tizedébe tartozóknak volt magasabb a nettó jövedelme - hat tizedben ettől elmaradt a nettó jövedelem.
Egyensúlytalanságra utal, hogy a legalacsonyabb éves nettó jövedelem az említett statisztika szerint - az első tizedben soroltaknál - 315,5 ezer forint volt, ami havi 26,3 ezer forintot jelentett. A legmagasabb kategóriában viszont az éves nettó jövedelem 2,28 millió forintra rúgott, ez pedig havonta 190 ezer forintot jelentett átlagosan. Azaz a két véglet között óriási, több mint hétszeres volt a különbség.
Szintén jelentős különbségek vannak a jövedelmekbe nem számolt a biztosítóktól kapott összegek tekintetében is. (Arra nincs külön bontás, hogy milyen biztosítási eseményekhez voltak köthetőek az kifizetések.) A statisztika szerint a felső jövedelmi tizedekbe tartozók jóval nagyobb összeghet jutottak a biztosítóktól. Az egy főre vetített, biztosítóktól kapott összeg 2011-ben a legfelső tizedbe tartozóknál 15 ezer forint volt, a nyolcadik és kilencedik tizedbe soroltaknál ennek töredéke, 2028, illetve 2364 forintot tett ki. Az alacsonyabb kategóriákban azonban ennél is kevesebb volt, 103-608 forint között szóródtak a biztosítói kifizetések.
Kereső
