Egy agilis tanácsadó akár fél éven belül létrehozhat egy ütőképes csapatot, amellyel jól fizető lesz a másodállás.
Sokan vannak, akik mellékes jövedelemmel szeretnék kiegészíteni a családi büdzsét, de nem találják a megfelelőt. Ez nem is egyszerű feladat, mert sok munkahelyen 8-10-12 órát követelnek a dolgozótól, emellett pedig nehéz mellékesre szert tenni.
Ezzel összhangban vannak az Eurostat adatai: Magyarországon viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik másodállással rendelkeznek. 2010-ben Magyarországon 2 százalék volt ez az arány, míg az uniós országok átlaga 3,7 százalékot tett ki. A skandináv országok járnak az élen, ott 8-9 százalék a másodállást vállalók aránya, de a hollandok 7,2 százalékos eredménye is magasnak számít Európában.
Bár a magyarok többet mennek szabadságra, de jóval kevesebbet hiányoznak munkahelyükről, mint a kilencvenes években. A kisvállalkozások alkalmazottai pedig utcahosszal többet melóznak, mint a közszolgák és a nagy cégek dolgozói.
A minap jelent meg az úgynevezett munkaidőmérleg, megmutatja, hányszor fordult elő, hogy egy-egy alkalmazott egy teljes napot hiányzott a munkából. A felmérést 3-6 évente készíti el a KSH, mert ennyi idő kell a változások leképezéséhez. A friss adatok 2011-re vonatkoznak, először pedig 1992-ben készült hasonló felmérés.
A munkanapok száma - néhány nap eltéréssel . lényegében megegyzik 1992 óta, a többi adat azonban figyelemre méltó folyamatokat mutat.
A dolgozókhoz képest a II. kerületben van a legkevesebb álláskereső, míg a IX. kerületben a legrosszabb a helyzet. A dobogón csak budai kerület áll. A májusi országos adat pedig 2008 óta a legjobb.
Budapestre sokszor úgy gondolnak, hogy kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkezik az országos átlagnál. Ez igaz is, ha például a munkaerő-piaci adatokat nézzük, de arról ritkán esik szó, hogy Budapesten belül milyenek az arányok. Márpedig a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal gyűjti ezeket az adatokat (tartózkodási helyük alapján településenként tartja nyilván az álláskeresőket).
2008-ban született jobb adat
Nézzük először a legfrissebb, májusra vonatkozó országos adatokat: a múlt hónapban 6,61 millió ember számított munkaképesnek, ebből 515 ezren voltak nyilvántartva álláskeresőként, ez 7,7 százalékos úgynevezett relatív mutatót jelent. (Ez tekinthető egyfajta munkanélküliségi rátának, de fontos, hogy nem ugyanaz, amit a KSH mér.)
Az 515 ezer álláskereső egyébként kedvező adatnak számít, a legutóbb a válság előtt, 2008-ban született ennél alacsonyabb májusi adat, akkor 424 ezer álláskeresőt, és 6,64 millió munkaképes embert tartottak nyilván.
A legnagyobb kedvezmény pedig csak 6 százaléknak jár. Az állam pedig jóval bőkezűbb dolgozóival, mint a versenyszféra.
Az első negyedévben a családi adókedvezmény beszámításával együtt az egy főre eső nettó kereset több mint 153 ezer forint volt. A gyermektelen dolgozók nettó fizetése 144 ezer forintot tett ki, az egygyermekeseké 153 ezer, a két- és háromgyermekeseké pedig valamivel több mint 171 ezer forint volt - egy friss KSH statisztika szerint.
Bár a háromgyermekesek esetében jóval nagyobb, nettóban számolva közel 100 ezer forint az adókedvezmény, ez mégsem dobja meg az átlagot, mert csak a dolgozóknak mindössze 6 százalékának jár. Még elgondolkodtatóbb szám, hogy az alkalmazottak közel fele gyermektelen, vagyis egy fillér családi kedvezmény sem jár nekik.
Összességében a családi adókedvezménnyel együtt a reálkeresetek mindössze 1 százalékkal emelkedtek a múlt év első negyedéhez képest, ami elmarad a családi kedvezmény nélkül kalkulált - több mint 2 százalékos reálbéremelkedéstől.
A közszolgltatás dolgozói kerülnek a legtöbbe
A friss statisztika érdekes számokat mutat az első negyedéves a fizetéseket is tartalmazó munkaerőköltségekről is. Az egy óra munkára jutó kiadás 6,4 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. A versenyszféra spórolósabb volt az átlagnál, ott 4,9 százalékkal emelkedtek a munkakiadások.
Az állami szektorokat felölelő közszolgáltatásokban a munkaerőköltség 10,4, százalékkal emelkedett. Ezen belül csak a munkajövedelem 10 százalékkal volt magasabb.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a magyarok csak a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani nyugdíjas korukban. Ezzel messze az élen állnak.
Igen érdekes kilátások rajzolódnak ki az Aegon szerdán megjelent - nemzetközi - felméréséből, amelynek keretében tizenkét ország összesen tizenkétezer lakosát a jövőbeni pénzügyi helyzetükről.
A végeredmény szerint a jelenleg dolgozó emberek nyugdíjba vonulás után a mostani fizetésük durván háromnegyedére tartanának igényt, ám az országok közötti szórás elég jelentős. Az Egyesült Királyságban élők beérnék 60 százalékkal, míg a magyaroknál a legmagasabb az arány. A magyarok ugyanis a mostani fizetésüknek 85 százalékát szeretnék nyugdíjként, azaz mindössze a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani, ami szinte lehetetlen elvárásnak fest.
Sokan azonban tisztában vannak azzal, hogy a nyugdíjas korukban összébb kell húzniuk magukat. A kutatás átlaga szerint 21 százalék számít arra, hogy nyugdíjasként le kell mondania egyes dolgokról. A magyarok azonban az átlagnál jóval pesszimistábbak: 55 százalékuk azt várja, hogy nem tudja majd az általa elvárt életszínvonalat finanszírozni a nyugdíjból. A felmérésből kiderül az a nem túl meglepő válasz, amely szerint a megkérdezettek leginkább a fizetésemelésből szeretnének takarékoskodni. Valamint arra, hogy a takarékoskodás legnagyobb gátja a pénzhiány.
Szakadék
Bár a jelenlegi bér- és nyugdíjadatokkal érzékeltethető, hogy óriási a szakadék a két oldal között, vagyis az átlagbér és az átlagnyugdíj között.
Vegyük az átlagos nettó keresetet, amely közel 150 ezer forint volt az idei első negyedévben, ehhez képest a magyarországi átlagos havi nyugdíj alig 100 ezer forint. Ebből kiindulva a magyarok közel 85 százalékot, 130 ezer forintot szeretnének nyugdíjként. Ezzel szemben a nyugdíjátlag alapján a átlagfizetésük harmadáról kell lemondaniuk az átlagnyugdíjhoz.
Persze akadnak extrém kivételek, a Népszabadság egy tavalyi cikke szerint van ugyanis példa 800 ezres nyugdíjra is, az viszont nem derül ki, hogy az illető még aktív korában mennyire számított...
(A felmérést Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készítették.)
Kereső
