Több fórumon olvashattunk arról, hogy hoppon maradtak a magyar szállásfoglalók, mire átvették volna a szobát, már rég kiadták külföldi nyaralóknak.
Nem is annyira meglepő ez a tolongás a KSH gyorsjelentését olvasva, hiszen júniusban 3,8% nőtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, ezen belül is a külföldivendég-éjszakák száma 2,8% növekedett.
Bár a jelentősebb küldő országok közül Németország és Ausztria esetében a vendégforgalom visszaesett (8,0 és 20%), az egyesült államokbeli, az orosz és a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma számottevően emelkedett (26, 15 és 9,8%) ráadásul a belföldivendég-éjszakák száma is 4,7% nőtt.
Örülhetnek a szállásadók, mert a bruttó bevételük 11,5% növekedett, persze ehhez hozzájárul az is, hogy a kiadott szobák átlagárát 4,3% megemelték. Örülnek a részmunkaidőben dolgozok, nyári diákmunkát végzők is, hiszen ahogy korábbi posztunkban írtuk már - a nyári szezonban sokan spórolnak a következő tanévre, iskolakezdésre.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A kisgyernekes nők munkába való visszatérésének esélyeit vizsgálta a TÁRKI tavalyi kutatásában. Eszerint visszatérni gyakran vagy egyáltalán nincs lehetőségük, vagy csak alacsonyabb fizetésért találnak állást.
A 2012. októberi kutatásban arra keresték a választ, hogy a GYES-en, GYED-en - vagy egyéb gyermekgondozási szabadságon lévő - nőknek van-e hova visszamenniük dolgozni, és mitől függ a jobb lehetőség.
kép innen
A nők felének (49 százalékának) van olyan munkahelye, ahova vissza tud menni. Az iskolázottságot tekintve, a magas iskolai végzettségűek jobban állnak, nagyobb eséllyel térnek vissza régi munkahelyükre. A legfeljebb 8 osztállyal rendelkező nők mindössze 12 százaléka, míg a diplomások 92 százaléka jelezte, hogy van munkahelye, ahova visszamehet dolgozni. A szakmunkás végzettséggel rendelkező nők 58 százaléka, az érettségizettek 42 százaléka válaszolt így.
A kutatás kitért arra is, hogy azoknak, akiknek nincs hova visszamenniük, gyakran hiányzik egy vagy több munkahely(vissza)szerzésben előnyös ismerete, mint az idegennyelveké, a rendszeres számítógéphasználat, vagy a jogosítvány megléte.
A TÁRKI grafikonját itt nézheti meg.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Szeszben és dohányban az elsők
Szabadságmatek: kik a legszorgalmasabbak?
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Egy agilis tanácsadó akár fél éven belül létrehozhat egy ütőképes csapatot, amellyel jól fizető lesz a másodállás.
Sokan vannak, akik mellékes jövedelemmel szeretnék kiegészíteni a családi büdzsét, de nem találják a megfelelőt. Ez nem is egyszerű feladat, mert sok munkahelyen 8-10-12 órát követelnek a dolgozótól, emellett pedig nehéz mellékesre szert tenni.
Ezzel összhangban vannak az Eurostat adatai: Magyarországon viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik másodállással rendelkeznek. 2010-ben Magyarországon 2 százalék volt ez az arány, míg az uniós országok átlaga 3,7 százalékot tett ki. A skandináv országok járnak az élen, ott 8-9 százalék a másodállást vállalók aránya, de a hollandok 7,2 százalékos eredménye is magasnak számít Európában.
Az álláskeresők táborának közel felének csak 8 általánosa van, bő 5 százalék pedig diplomás. Utóbbiaknál nem volt ez mindig így. Tíz év alatt sokkal többen lettek.
Májusban 515 ezren kerestek állást Magyarországon, ez évek óta a legjobb májusi adat. Az utóbbi évek májusi statisztikáit megvizsgálva kiderül ugyanis, hogy 2008-ban jegyeztek fel alacsonyabb adatot, igaz, akkor jóval, közel 100 ezerrel kevesebben, azaz 424 ezer álláskereső volt nyilvántartva. 2008 előtt pedig még jobb májusi eredmények születtek, 2003 és 2007 májusa között 350 ezer és 413 ezer között volt a nyilvántartott álláskeresők száma.
Ha az álláskeresők táborát iskolai végzettség alapján vizsgáljuk az látszik, hogy a legtöbben, vagyis a legnehezebb helyzetben a nyolc általánossal rendelkezők vannak. Az elmúlt tíz év májusi, és éves átlagos adatai nézve az összes álláskereső 40 százalékát adták.
A dolgozókhoz képest a II. kerületben van a legkevesebb álláskereső, míg a IX. kerületben a legrosszabb a helyzet. A dobogón csak budai kerület áll. A májusi országos adat pedig 2008 óta a legjobb.
Budapestre sokszor úgy gondolnak, hogy kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkezik az országos átlagnál. Ez igaz is, ha például a munkaerő-piaci adatokat nézzük, de arról ritkán esik szó, hogy Budapesten belül milyenek az arányok. Márpedig a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal gyűjti ezeket az adatokat (tartózkodási helyük alapján településenként tartja nyilván az álláskeresőket).
2008-ban született jobb adat
Nézzük először a legfrissebb, májusra vonatkozó országos adatokat: a múlt hónapban 6,61 millió ember számított munkaképesnek, ebből 515 ezren voltak nyilvántartva álláskeresőként, ez 7,7 százalékos úgynevezett relatív mutatót jelent. (Ez tekinthető egyfajta munkanélküliségi rátának, de fontos, hogy nem ugyanaz, amit a KSH mér.)
Az 515 ezer álláskereső egyébként kedvező adatnak számít, a legutóbb a válság előtt, 2008-ban született ennél alacsonyabb májusi adat, akkor 424 ezer álláskeresőt, és 6,64 millió munkaképes embert tartottak nyilván.
Kereső
