2013. május–júliusban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012 azonos időszakához viszonyítva- derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Azonban a fiatal pályakezdők közül még mindig sokan passzivitásba kerülnek rögtön pályájuk elején, ráadásul a tartós munkanélküliek száma is tovább növekedett.
2013. május–júliusban a 15–74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküli férfiak száma 19 ezer fővel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában, ugyanakkor munkanélküli nők száma tovább nőtt 206 ezerre, ami 0,3 százalékponttal magasabb az előző évinél. Érdekes adat, hogy a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlevő 15-24 éves korosztály a munkanélküliek majd 20 százalékát tette ki.
Míg a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal mérséklődött a tavalyi év azonos időszakát jellemzőhöz képest (9,0%), az 55–64 éveseké 0,5 százalékpontos növekedést mutatott, ami tovább erősíti azt a tényt, hogy az időskorú munkavállalók munkaerőpiacon való elhelyezkedése nagyon nehéz.
A munkanélküliek 50,9% több mint egy éve keres állást, ugyanakkor a tartós munkanélküliségből az ágazat váltás jó kiugró lehet. A cégek sok esetben átképzik a hozzájuk jelentkezőket, így az AGNB is – új életpályát kínálva. A fiatal munkanélküliek számára is jó lehetőség, akár életpálya váltásként, akár csak időszakos munkalehetőségként.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Önbizalom vesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
2013 08 21. 09:00 - jutajuli
A KSH kimutatása alapján tovább csökkent a munkanélküliek száma, ugyanakkor riasztó adat, hogy a munkanélküliek 49,1% tartósan munkanélküli, azaz minimum egy, de inkább több éve nem talál állást.
2013 II. negyedévében a munkanélküliek 449 ezer fős létszáma 23 ezerrel volt alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 10,3%-ra mérséklődött. A munkanélküli férfiak száma 209 ezer főre csökkent, azonban munkanélküli nők száma 211 ezerre nőt. Mint már korábban írtuk, ennek valószínűsíthetően a férfiakat jobban érintő szezonális-, illetve közmunka eredménye. Bár a 15-24 éves korosztálynak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal csökkent, még mindig a munkanélküliek 18%-át teszi ki. Riasztó adat, hogy a munkanélküliek 49,1% legalább egy éve munkakereső.
A munkaadók bizalmatlanok azokkal szemben, akik hosszabb ideje munkakeresők. Az állást keresők pedig lassacskán elvesztik - munkakereséshez nagyon fontos - önbizalmukat a sorozatos visszautasítások miatt. Aki elveszti az állását pillanatok alatt anyagi csődben találhatja családját. Azonban a tartósan munkanélkülieket nem csak anyagi veszteség éri, fel kell dolgozni a hirtelen jött szabadidővel keletkezett üresjáratokat is. Minél több idő telik el munkanélküliként, annál nehezebb visszaállni a munkaerő piacra. Az önbizalomvesztés nehezíti az új munkahely elnyerhetőségét. A 22-es csapdájából kiutat jelenthet, ha az állást kereső nem adja fel, az üres időket aktívan tölti. Érdemes tanfolyamokra járni, illetve az önkéntes munka is jól mutat az önéletrajzokban. Alkalmi munkákba is érdemes belevágni, hiszen a jó munkavégzés esélyt adhat egy hosszabbtávú szerződésnek, ráadásul szakmai kapcsolatok bővítésére, új ismeretségi körök kialakítására is lehetőség nyílik. Mindemellett érdemes próbálkozni a részmunkaidős állásokkal is, hisz mint írtuk, onnan is van kitörési lehetőség.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A váltott munkarend csak fél egészség
Nem csak a váltott műszakban dolgozókat érinti az elhízás és a cukorbetegség rémképe, de tény, hogy nagyobb esélyük van a betegségek begyűjtésére, mint a standard munkarendben dolgozó társaiknak.
A munkahelyeknek ki kell dolgoznia egy élelmezési stratégiát, amely biztosítja, hogy munkavállalóik nyugodt környezetben fogyasztható, egészséges ételek és italok közül választhassanak.
Azonban a nassolás, zugevés nem csak a váltott műszakban dolgozókra jellemző. Egy brit kutatás szerint egy átlagos testfelépítésű nő a napi kalória bevételének egyharmadát nassolgatja el íróasztalánál ülve – pluszban. A megkérdezett kétezer teljes állásban irodai munkát végző nők pusztán egy tizede áll le 200 kalória bekebelezése után, míg a többség ennél jóval többet, akár 800-900 kalóriát is elropogtat munka közben. A harapnivaló általában csokoládé és keksz, ritkán gyümölcs. A felmérésben szereplők egy része az unalmat jelöli meg a habzsolás okaként, de van, aki stressz levezetéseként eszeget és olyan is, aki a társaság kedvéért csipeget napközben.
Pedig jobb lesz vigyázni, ugyanis a felmérés szerint, akár húszkilónyi többletet is magunkra ránthatunk a csipegetés eredményeként alig egy év alatt. Ráadásul a nassolást a dolgozók nagy része titokban tartja, hogy egészség tudatosabbnak tűnjön, mint kollegái.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A váltott munkarend csak fél egészség
A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés
Az Amerikai Pszichológus Társaság tanulmánya szerint a dolgozó anyák egészségesebbek és boldogabbak, mint azok, akik az iskoláskorig otthon maradnak gyermekükkel.
A megfigyelés 1364 anya bevonásával történt, akiket először a szülés után, majd az azt követő tíz évben többször is meginterjúvoltak. A tanulmány szerint a teljes munkaidős állással, és az otthonléttel szemben a részmunkaidős foglalkoztatás tűnt minden szempontból a legideálisabbnak. A részmunkaidőben dolgozó anyák jobb általános egészségnek örvendtek, és sokkal kevesebb depressziós tünetet mutattak, mint otthon lévő társaik – ám a teljes munkaidőben dolgozó társaikhoz képest nem volt kiemelkedő a különbség. A megkérdezett anyák úgy vélekedtek, hogy a munkájuk jó hatással van a családi életükre, kiegyensúlyozott kedélyállapotuk miatt jobb szülőkké válnak. Gyermekeikre ugyanannyi időt tudnak fordítani, mint az otthon lévő társaik, és jóval többet, mint a teljes munkaidőben dolgozók. A kutatást végző egyetem professzora Cheryl Buehler szerint is a részmunkaidős foglalkoztatás támogatja leginkább a kiegyensúlyozott családi életet, ezért jó lenne, ha a munkáltatók is jobban kihasználnák az ebben rejlő lehetőségeket. Részmunkaidő nem csak a munkába visszatérő anyák szempontjából lehet áldásos, hanem azoknak is, akik pusztán mellékjövedelemre szeretnének szert tenni, elősegítve családjuk létbiztonságát.
Az AGNB felvállalta ezt az új látásmódot - alternatív módszerével segít azoknak, akik mellékállásban pénzügyi tanácsadóként, értékesítőként szeretnének elhelyezkedni. Oktatási programja segítségével a motivált jelentkezők elsajátíthatják a szakmát, a képzés folyamán kialakul a pénzügyi szféra felé való elköteleződés. A mellékállásban végzett munka segít abban, hogy megteremtse saját és családja anyagi biztonságát. A tanácsadói foglalkozás végzetségtől függetlenül minden munkakereső számára megfelelő lehet, nem szükséges hozzá diploma, csak megfelelő szakképesítés. Fontos, hogy az értékesítési tevékenység végzéséhez szükséges folyamatos vizsgázások, adminisztratív tevékenységek – melyek elriasztják a legtöbb szakma iránt érdeklődőt- az AGNB tagjaként kikerülhető. A plusz költségesek nélkül feloldódik a főállás vállalásának kényszere.
Az AGNB nem követeli meg, hogy a munkavállaló tevékenységét napi 8-10 órában az irodában végezze, csak iránymutatást nyújt abban, hogy bizonyos célok eléréshez mi a legjárhatóbb út. Azt, hogy a célok megvalósításához vezető feladatokat a dolgozó otthonról vagy az irodában intézi, a munkatársaira bízza. Az AGNB vallja, hogy minden egyén felelős a saját élete alakulásért, a kitörés lehetőség pedig mindenki számára adott. Mindehhez megadják a lehetőséget azzal, hogy különböző alternatívákat mutatnak be azoknak, akik plusz jövedelemre vágynak. Ugyanakkor esélyt ad arra is, hogy a későbbiekben akár főállásban folytassák tevékenységüket. Olyan életpályát kínál, ami megalapozza a dolgozó anyagi jelenét és a jövőjét. Mindemellett munkatársainak- képességeinek megfelelően- a szakma különböző területein folyamatos fejlődést biztosít, segíti karrierjük építését.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Több fórumon olvashattunk arról, hogy hoppon maradtak a magyar szállásfoglalók, mire átvették volna a szobát, már rég kiadták külföldi nyaralóknak.
Nem is annyira meglepő ez a tolongás a KSH gyorsjelentését olvasva, hiszen júniusban 3,8% nőtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, ezen belül is a külföldivendég-éjszakák száma 2,8% növekedett.
Bár a jelentősebb küldő országok közül Németország és Ausztria esetében a vendégforgalom visszaesett (8,0 és 20%), az egyesült államokbeli, az orosz és a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma számottevően emelkedett (26, 15 és 9,8%) ráadásul a belföldivendég-éjszakák száma is 4,7% nőtt.
Örülhetnek a szállásadók, mert a bruttó bevételük 11,5% növekedett, persze ehhez hozzájárul az is, hogy a kiadott szobák átlagárát 4,3% megemelték. Örülnek a részmunkaidőben dolgozok, nyári diákmunkát végzők is, hiszen ahogy korábbi posztunkban írtuk már - a nyári szezonban sokan spórolnak a következő tanévre, iskolakezdésre.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kereső
