A BellResearch kutatócég legutóbbi felmérésében a válság hatásait, az általa indukált változásokat valamint a jövőképet vizsgálta a 18-64 éves, bankkapcsolattal rendelkező és internet használók körében.
A felmérés megállapította, hogy a vizsgáltak körében minden második ember életét jelentős mértékben megváltoztatta a válság. A kutatásban résztvevők közül azok érezték meg jobban a válság hatásait, akik kevésbé kvalifikáltak, vagy nincs elég pénzügyi jártasságuk, illetve már a válság előtt is nehéz anyagi helyzetben voltak.
Összességében elmondható, hogy a lakosság pénzügyi kultúrájának elmaradottsága, a tudatosság és az ismeretek alacsony szintje visszaköszön pénzügyi magatartásformánkban is, úgy mint meggondolatlan hitelek, öngondoskodás hiánya, általános tájékozatlanság. Ugyanakkor pont ezek a negatív tapasztalatok egyben gazdagították is a kutatásban résztvevőket, mert állításuk szerint tudatosabbá lettek, és nagyobb figyelmet szentelnek a pénzügyi kérdéseknek.
A tanulmány szerint a válság pozitív hozadékaként tekinthetünk a pénzügyi "önképzés" kiterjedésére. Ugyanis a megkérdezettek közel nyolcvan százaléka jelentette ki azt, hogy mára már nagyobb odafigyeléssel kezeli családi kasszáját.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Első az élet, csak a második a kocsi
Kiút a tartós munkanélküliségből
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Mint korábbi posztjainkban írtuk, a pályakezdő fiatalok gyakran pályájuk elején passzivitásba kényszerülnek, a tartós munkanélkülieknek pedig nagyon nehéz visszarugaszkodniuk a munkaerőpiacra. Az időskorúak munkalehetőségei is minimálisra csökkentek, pedig a mai társadalom aktív tagjaként szinte elvárás a saját háztartás fenntartása. A nők visszacsatornázása a munka világába szintén nehéz feladat, tekintetbe véve, hogy még mindig kevés a részmunkaidős állás, rugalmas beosztás, a növekvő anyagi teherhek pedig minden korosztálynak súlyos problémát jelent.
Az öngondoskodásnak nem a megtakarításnál kell kezdődnie, hanem az elégséges anyagi források megteremtésével - nyilatkozta az AGNB szakértője. Hiába buzdítjuk a fiatalokat öngondoskodásra, és fenyegetjük a nyugdíjas kor anyagi gondjaival, ha egyenlőre a tanulmányokhoz szükséges könyvekre is alig futja. A megoldás, hogy nyitni kell a pénzügyi célok eléréséhez. Oktatási programjukban vállalják, hogy egy új szakma elsajátítása mellett dolgozóik esélyt kapnak a továbblépésre. Nem megoldást adnak, hanem útmutatót a pénzügyi célok elérése felé – hogyan tudja a dolgozó egy vagy akár több (másodállás) forrásból megvalósítani anyagi terveit.
Sok fiatal már pályakezdésekor sem tud szakmájában elhelyezkedni, az általa választott ágazat túltelítettsége miatt, ezért érdemes váltani, vagy akár csak részmunkaidőben más típusú munkába belevágni. Az AGNB oktatási rendszere megadja azt a pénzügyi hátteret, amit a későbbiek folyamán pénzügyi tanácsadójuk hasznosítani tud mind munkája, mind privát élete során.
A részmunkaidő azok számára is hasznos lehet, akik nem akarják feladni hivatásukat, ugyanakkor anyagi céljaik eléréséhez több forrásra van szükségük. A tapasztalat azt mutatja, hogy például a preztis szakmákban dolgozók (tűzoltó, tanár stb) mellékállásban - pénzügyi tanácsadóként - a lakosság számára hiteles információ átadók, szívesen veszik tanácsukat. Azaz amennyiben sikerül az egysíkú gondolkodáson túllendülni, akkor reális esély van a szakmai, pénzügyi, életvitelbeli továbblépésre.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Önbizalomvesztéssel járhat a tartós munkanélküliség
A váltott munkarend csak fél egészség
A részmunkaidős foglalkoztatásból is van kitörés
A pénzügyi kultúra fejlesztése egyre gyakrabban megfogalmazott cél Magyarországon is. Arról azonban, hogy mi az a pénzügyi kultúra, kevesebb szó esik. A pénzügyi kultúrával foglakozó kutatások mindig az adott kutatás céljának, célcsoportjának, illetve kutatási kérdésének megfelelően határozták meg azt, hogy mit tekintenek pénzügyi kultúrának. De mit is jelent mindez?
A pénzügyi kultúra fogalma nem új keletű, már a századforduló elején is történtek kísérletek az Egyesült Államokban arra, hogy növeljék a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos ismereteit - el kellett magyarázni az embereknek, hogy melyik pénzügyi terméket (pl.: bankbetét, hitel, stb.) mire és hogyan használhatják. A századforduló óta eltelt idő azonban nem csak az egyes használati cikkek terén eredményezett jelentős mértékű innovációt, hanem a pénzügyi szektor által kínált termékek tekintetében is. Megújították a kínált pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat is.
Azonban olyan komplex pénzügyi termékek jöttek létre, hogy az azokban rejlő valós kockázatokat már a pénzügyekkel napi szinten foglalkozó szakemberek sem képesek megfelelően felmérni. Az átlag emberektől pedig amúgy is távol áll a pénzügyi események napi szintű követése. Ennek ellenére a nagyobb hozam elérése érdekében hajlandóak vagyunk többet kockáztatni, így akkor is használjuk a komplexebb pénzügyi termékeket, ha nem vagyunk tisztában azok valós kockázataival.
A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.
Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.
Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.
Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.
A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
A pénzügyi magatartás kialakulásában kiemelt szerepet játszik a család, az oktatás és a média is.
A fiatalok hosszú folyamaton keresztül sajátítják el a pénzkezelés mintáit, a pénzzel kapcsolatos értékeket. A pénzügyi szocializáció során a család fontos szerepet tölt be, hiszen olyan teret képez a gyerekeknek, ahol nem csak beszélnek, hanem meg is mutatják a pénzügyi magatartás különböző aspektusait. Hogyan kell a pénzköltést ideális keretek között tartani? Hogyan lehet megtakarítani és egyáltalán mi az? Miképp tervezhetjük meg a pénzügyeinket, milyen pénzügyi célokat tűzhetünk ki. Mi az a hitel, mikor érdemes felvenni és mikor nem?
Elengedhetetlen a családi költségvetés készítéséhez, vagy akár a banki és biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez, hogy a fiatalok elsajátítsák a pénzzel kapcsolatos ismereteket. A pénzügyi szocializáció hosszas folyamat, amelyben a fiatalok olyan képességeket fejlesztenek ki, amik szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz.
A serdülőkori és fiatal felnőttkori gazdasági magatartás összefügg egymással, egyfajta folytonosságot figyelhetünk meg. Ezért a jövő fogyasztóival már fiatalon, akár serdülőkorban érdemes foglalkozni, mind kutatási, mind edukációs szempontból. Érdekes Walter Michael, az amerikai Stanford Egyetem professzorának egyik vizsgálata - amely „Marshmallow-test" néven vált ismertté - miszerint azok a gyerekek, akik akár már négyévesen képesek késleltetni szükségleteik kielégítését, a jövőben is képesek lesznek önkontrollt gyakorolni és a későbbi következményekre fókuszálni. Manapság sokkal inkább jellemző a szükségletek azonnali kielégítése, (ezzel szoros összefüggésben van például az áruhitelek kérdése).
A gazdasági és pénzügyi magatartás tehát egyfajta folytonossággal írható le, mivel összefüggés van a gyermekkori és felnőttkori mintázatok között. Ezért a szülőkre még nagyobb felelősség hárul abban a tekintetben, hogy gyermekeik pénzügyi magatartását irányítsák, és jó példát mutassanak nekik.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Kereső
