AJÁNLÓ
 
13:13
2013. 05. 27.
Egy agilis tanácsadó akár fél éven belül létrehozhat egy ütőképes csapatot, amellyel jól...
A bejegyzés folyatódik
 
13:13
2013. 05. 27.
Bár a magyarok többet mennek szabadságra, de jóval kevesebbet hiányoznak munkahelyükről,...
A bejegyzés folyatódik
 
13:13
2013. 05. 27.
A dolgozókhoz képest a II. kerületben van a legkevesebb álláskereső, míg a IX. kerületben...
A bejegyzés folyatódik
 
13:13
2013. 05. 27.
A legnagyobb kedvezmény pedig csak 6 százaléknak jár. Az állam pedig jóval bőkezűbb dolgozóival,...
A bejegyzés folyatódik
 
13:13
2013. 05. 27.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a magyarok csak a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
   
   

Komoly eltérések a jövedelmek között

0 Komment
0 Reblog

A statisztikák szerint hatalmas különbségek vannak a lakossági egy főre vetített jövedelmek között. 2011-ben hétszeres volt a különbség a két véglet között.

Kedvező lett a legfrissebb hivatalos bérstatisztika. A nettó bérek esetében több mint 4 százalékos emelkedést mutatott, ez azt jelenti, hogy az inflációval korrigált reálbérek 2,2 százalékkal emelkedtek az év első három hónapjában.

Bár az adat kétségtelenül kedvező, de a bérstatisztikákat érdemes a helyükön kezelni, mivel azok csak egy átlagot mutatnak. (A KSH a legalább 5 dolgozót foglalkoztató szervezetek, cégek adatait vizsgálja, és nem számít bele a statisztikába a családi adókedvezmény.) A bérstatisztikát torzítja, hogy a magas jövedelmek erőteljesen felfelé, az alacsonyabbak pedig lefelé húzzák, így nem ad feltétlenül teljes képet a lakossági pénzügyi viszonyairól.

Jövedelmi tizedek

Éppen ezért érdemes jobban megvizsgálni, mit mutatnak a jövedelmi helyzetről szóló legfrissebb statisztikák. A KSH március elején közzétett elemzése, amely a lakosság 2011-es jövedelmi viszonyait mutatja be, érdekes adatokkal szolgál. Kiderül belőle, hogy az emberek többsége - az egy főre vetített adatok szerint - átlag alatti jövedelemmel rendelkezik. Az éves átlagos nettó jövedelem 2011-ben 989 ezer forint, azaz havi 82,4 ezer forint volt. Ennél azonban a tizedekre osztott lakosságnak csak a felső négy tizedébe tartozóknak volt magasabb a nettó jövedelme - hat tizedben ettől elmaradt a nettó jövedelem.

Egyensúlytalanságra utal, hogy a legalacsonyabb éves nettó jövedelem az említett statisztika szerint - az első tizedben soroltaknál - 315,5 ezer forint volt, ami havi 26,3 ezer forintot jelentett. A legmagasabb kategóriában viszont az éves nettó jövedelem 2,28 millió forintra rúgott, ez pedig havonta 190 ezer forintot jelentett átlagosan. Azaz a két véglet között óriási, több mint hétszeres volt a különbség.

Szintén jelentős különbségek vannak a jövedelmekbe nem számolt a biztosítóktól kapott összegek tekintetében is. (Arra nincs külön bontás, hogy milyen biztosítási eseményekhez voltak köthetőek az kifizetések.) A statisztika szerint a felső jövedelmi tizedekbe tartozók jóval nagyobb összeghet jutottak a biztosítóktól. Az egy főre vetített, biztosítóktól kapott összeg 2011-ben a legfelső tizedbe tartozóknál 15 ezer forint volt, a nyolcadik és kilencedik tizedbe soroltaknál ennek töredéke, 2028, illetve 2364 forintot tett ki. Az alacsonyabb kategóriákban azonban ennél is kevesebb volt, 103-608 forint között szóródtak a biztosítói kifizetések.  



Utolsó kommentek