Az elázott, sérült, csonka bankjegyeket bizonyos szabályokkal vissza lehet váltani, de legalább a bankjegy felének meg kell lennie.
Az árvíz miatt a Magyar Nemzeti Bank lépéseket tett a készpénzellátás biztosítása érdekében, többk között gördülékenyebbé tette az megrongálódott bankjegyek beváltását. Ennek értelmében az elázott bankjegyeket a bankok és a postafiókok is továbbíthatják a jegybankba - közölte a napokban az MNB. Mit kell tenni, ha elázott vagy tönkrement egy bankjegy?
Az érvényes szabályok alapján a megrongálódott bankjegyet megvizsgálják, hogy eredeti-e, ha ezt esetleg nem tudják megállapítani a bank- vagy postafiókban, akkor a jegybank szakértői döntenek annak valódiságáról.
Az elázottak mellett vannak még a hiányos bankjegyek. Ezen belül a lyukasak, ebbe a körben azok tartzonak, amelyeken legalább 1 négyzetcentiméternél nagyobb a lyuk. Valamint vannak a csonka bankók, amelyek legalább 3 milliméterrel eltérnek az eredeti méretektől (a forintbankjegy 15,7 centi hosszú, szélessége pedig 7 centi). A harmadik kategóriába sorolják a sérült bankjegyeket, ezek fizikai úton vagy akár vegyi hatás miatt rongálódtak meg.
A jegybank csak azokat a sérült, hiányos, csonka bankjegyeket cseréli, egyébként ingyenesen, amelyeknek legalább a fele megvan. A felénél kisebb bankórészletet is be lehet nyújtani a jegybanknak, ahol 30 napig őrzik, ha ezalatt előkerül a többi része, és benyújtják, akkor az illető kap egy eredetit. Fontos, hogy ugyanannak a bankjegynek a részeit kell beadni - nem lehet összelegózni őket. Ha valaki nem tudja az adott bankjegy több mint felét 30 napon belül benyújtani, akkor a jegybank megsemmisíti a bankjegymaradékokat.
Rengetegen szálltak szembe az árvízzel, lázas munka folyik a Duna mentén. A bekövetkező, bekövetkezett károkra azonban sok esetben nincs fedezet. Bár egyéb káresetek, például karambol, lakástűz ellen lehet védekezni, többek között biztosítással, az árvíz esetében ez nem megoldható. Üzleti alapon nem igazán megy, az állami konstrukció iránt pedig nincs számottevő igény.
A napokban több cikk is elemezte, hogy az árvíz mennyibe kerül, hogyyan lehetett volna ellene korábban védekezni, valamint azzal, hogy a királyaink még hasznosítani is tudták az árvízet. A védekezéssel kapcsolatban a gátépítés mellett persze felmerül egy kézenfekvő, az élet számos területén alkalmazott előzetes védelem, a biztosítás, de ez mégsem működik a valóságban.
Mégpedig azért, mert az üzleti alapon működő biztosítók nem kérnek azokból az ingatlanokból, ahol nagy az árvíz- vagy belvízkockázat. Sok biztosító eleve kizárja a körből azokat az ingatlanokat, amelyeknél fennáll ez a veszély. Ha lehet is kötni, akkor csak nagyon drágán, mert nincs meg a megfelelő méretű kockázatközösség.
Forrás: Origo (Dörnyei Imre olvaó képe)
A probléma kezelésére jött létre éppen tíz éve a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amely egy speciális biztosítási konstrukciót kínál az érintetteknek. A konstrukció lényege, hogy a veszélyeztetett területeken élők - az ingatlanuk értékének megfelelően havonta fizetnek díjat az alapnak - cserébe kár esetén kártérítésre számíthatnak. Egy-egy ingatlan 1-15 millió forintra biztosítható, az éves díj, függően a kockázat mértékétől havi 3-15 ezer forint. A maximális kártérítés pedig 15 millió forint.
Az alap megoldását kevesen választották, amelyben feltehetően a pénzhiány is szerepet játszik. Mindössze pár millió forint érkezik be az alappal szerződést kötőktől és az alapban lévő pénz is elenyésző az árvízkárok potenciális méretéhez képest. Az, hogy az állami konstrukció díja drága vagy olcsó, nem lehet eldönteni, mivel nem lehet elterjedt piaci konstrukcióhoz viszonyítani. Nagyobb károk esetén pedig a bajba jutottaknak csak az állami segítség reménye marad.
|
Mennyi van az alapban? A alap pénzügyi helyzete mutatja, hogy az érintettek közül csak kevesen veszik igénybe a konstrukciót. Az alapot kezelő Magyar Államkincstár idén áprilisi beszámolója szerint az alap áprilisban összesen 900 ezer forint bevételre tett szert. Ebből 700 ezer forint költségvetési támogatásból folyt be, tövábbi 200 ezer pedig rendszeres befizetésekből. "Az Alap tárgyidőszak végéig 7,9 millió Ft bevételt realizált, ami az éves előirányzat 46,1%-os teljesítését eredményezte. Az Alap 5,9 millió Ft költségvetési támogatást vett igénybe, ami a tárgyévben elért összbevétel 74,5%-át teszi ki. Rendszeres befizetések jogcímen az Alaphoz 2,0 millió Ft érkezett. Az Alap április hónap végéig 4,5 millió Ft-ot, az éves előirányzatnak a 26,2%-át használta fel a kiadások finanszírozására. A hónap végén az Alap 261,6 millió Ft likviditással rendelkezik" - derül ki a jelentésből. |
A magyarok élelmiszerre költik a legtöbbet, éves szinten több mint 2000 milliárdot, majd az üzemanyagok és a gyógyszerek következnek. A top tízben szereplő termékekre napi 17 milliárd ment el.
Szerdán jelent meg a legfrissebb kiskereskedelmi statisztika, amely szerint márciust megelőző tizenkét hónapban először mutatott növekedést az évek óta gyengén alakuló forgalom. Márciusban 3,3 százalékos volt a növekedés.
A friss adatokból nem látszik, pontosan mire ment el a pénz, de a tavalyi statisztikák jól mutatják a nagyságrendeket. A múlt évben a magyarok több mint 8 ezer milliárd forintot költöttek el a boltokban, ennek a pénznek a negyede ment el élelmiszerre.
Top tíz termékcsoport (milliárd forintban)
Forrás: KSH
Az első hármat követő termékek összforgalma 238-415 milliárd forint között szóródott. A top tízben szereplők tavaly összesen 6255 milliárd forintos forgalmat produkáltak, ez pedig napi 17 milliárd forintot jelentett.
Forrás: KSH
A teljes forgalom több mint 26 százalékát adó élelmiszerek után a második legnagyobb - 19 százalékos - szelet az üzemanyagoké. Harmadik helyen a gyógyszerek állnak, amelyek tavaly a több mint 8000 milliárd forintos forgalom 5 százalékát adták. A top tízben nem szereplő termékek összesen közel 23 százalékos részesedést értek el.
Az autóeladásokat, alkatrész-kereskedelmet is magában foglaló, gépjármű-kiskereskedelmet külön veszi a statisztika. Ez tavaly közel 4800 milliárd forintos tételt jelentett.
Május után is Bill Gates vezeti a dollármilliárdosok listáját, a második a mexikói Carlos Slim, harmadik pedig Warren Buffett. A világ három leggazdagabb emberének összesített vagyona több mint 200 milliárd dollárra, 44 ezer milliárd forintra rúgott a hétfőn. Ebből bőven kijön a magyar GDP és még a magyar államadósság nagy részére is futná belőle.
Újabb hónap elteltével érdemes megnézni, hogyan áll a világ leggazdagabb embereinek idei versenye.A Bloomberg milliárdosokat felsoroló indexe szerint Bill Gates áll az élen, a Microsoft alapítója a hétfői tőzsdezárás után 72,4 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, ez forintban számolva 16 217 milliárdot jelent.
A második, a korábban sokáig első helyen álló, a telekommunikációs cégeiből hatalmas vagyont szerző mexikói Carlos Slim. A hétfői adatok szerint a vagyona 67 milliárd dollárt, vagyis 15 008 milliárd forintot tett ki. A bronzérem Warren Buffett befektetési szakemberé, neki 60,9 milliárd dolláros vagyona volt hétfőn, azaz 13 641 milliárd forinttal rendelkezett.
Buffett 13 milliárdot kaszált január óta
Hármójuk idei versenyét Warren Buffett vezeti, a befektetési guru ugyanis január elseje óta közel 30 százalékkal 13 milliárd dollárral hizlalta a vagyonát. Az abszolút első Bill Gates sem panaszkodhat, közel 10 milliárd dolláros vagyonnövekedést ért el, ez százalékban 15 százalékos javulás. Bár Carlos Slim vagyona óriási, ebben az összevetésben jócskán lemaradt, ugyanis januárban még 10 százalékkal, 8,2 milliárd dollárral nagyobb vagyona volt.
Az első három helyezett összesített vagyona tehát hétfőn a 200 milliárd dollárt, amelyből bőven kifér az egyéves magyar GDP, valamint az államadósságból is jókorát lehetne faragni.
Pontosan száz évvel ezelőtt volt a csúcsán a magyar biztosítási piac, akkor ugyanis 114 biztosítótársaság működött a piacon. Csak életbiztosításokkal 30 biztosító foglalkozott.
A biztosítás, mint konstrukció elődjei már több ezer évvel ezelőtt megjelentek a világon, különböző kármegosztási megoldásokkkal. Az igazi fejlődés azonban az utóbbi 200-300 évben következett be.
Magyarországon az 1800-as évek elejétől alakult egyre több biztosító, a magyar biztosítástörténelemről szóló tanulmányok fontos momentumnak tekintik az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-es létrhozását, a cég alapítói között olyan ismert nevek voltak, mint Deák Ferenc vagy Eötvös József.
Az 1800-as évek végén beinduló gazdasági fejlődésnek köszönhetően a biztosítási ágazat is látványos bővülésen ment keresztül. 1860-ban mindössze 8 biztosítótársaság volt jelen a magyar piacon, 1895-ben már 37, az 1900-as évek elején 54 biztosítót tartottak számon. A látványos fejlődésre jellemző, hogy körülbelül tíz évvel később, 1913-ban megszületett a rekord, akkor ugyanis már 114 biztosító működött Magyarországon, tehát rövid idő alatt megduplázódott a számuk. Az életbiztosítási konstrukciók is népszerűek voltak, mivel a 114 biztosítóból 30 kizárólag életbiztosítással foglalkozott - derül ki a Széchenyi István Egyetem egyik biztosítástörténeti tanulmányából. Később megállt a fejlődés, egyrészt a világháborúk negatív hatása, majd a szocializmusban monopóliummá vált a biztosítás. 1986-ban jött az újabb fordulat, akkor szűnt meg a korábbi monopólium: az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító osztozott a piacon.
A 1913-as csúcs egyébként mai szemmel is rekordnak számít, ha eltekintünk a szűkülő piactól. A Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott évkönyv szerint 2011-ben a hazai piacon 31 magyarországi székhellyel rendelkező zártkörű és egy nyílt biztosító részvénytársaság rendelkezett működési engedéllyel, emellett 27 biztosítóegyesületet, és 14 fióktelepet tartottak nyilván. (1913-ban 5 nyugdíjpénztárat is a biztosítók közé soroltak, ma azonban őket külön tartják nyilván. A nyugdíjkasszákkal együtt a cégek száma ma már magasabb lenne.)
Kereső
