Az Európai Központi Bank jelentése alapján elmondható, hogy az Európai unióban az életbiztosítások helyzete valamelyest javult. A pozitív tendencia a háztartások életbiztosításainak hozamai után 44 milliárddal növekedő tartaléknak köszönhető az EKB jelentése szerint.
Alapvető különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Magyarországon életbiztosítással rendelkezők száma alacsonyabb a nyugat-európai országokhoz képest.
Itthon még mindig kevesen kötnek kockázati életbiztosítást, - autóra, házra előbb jut eszünkbe biztosítást kötni - holott az esetleges baleset, tragédia esetén nagy segítséget jelenthet a családnak a kifizetésre kerülő biztosítási összeg. Ugyanis a kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott biztosítási összeget fizet ki.
Ahogy Németh Zoltán AGNB ügyvezető igazgatója korábban kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül. „Ennek leginkább az az oka, hogy az emberekben nem tudatosult, hogy az életnek is van értéke, nem csak a vagyontárgyaknak. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a vagyontárgyak élveznek prioritást, az egészség és az élet védelme másodlagos” – fogalmazott a szakember.
Az AGNB felhívja a figyelmet arra, hogy a kockázati életbiztosítások piacának fejlődéséhez, vagyis az európai szinthez való felzárkózáshoz Magyarországon a hosszú távú gondolkodásra és a pénzügyi tudatosság javulására van szükség.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Kiút a tartós munkanélküliségből
Időskori öngondoskodás, önkéntesség
Konzervatív hosszútávú befektetésekre vágyik a magyar
2013 07 17. 09:00 - jutajuli
Lassan kezd tudatosulni a magyarokban, hogy maguknak is tenniük kell a nyugodt jövőjük, időskoruk érdekében. Biztató azonban, hogy ma már a lakosságnak mintegy a fele foglalkozik a hosszú távra szóló megtakarítások és befektetések kérdésével. Az öngondoskodás mellett a váratlan helyzetekre történő felkészülés is egyre fontosabbá válik. Erre, a kockázatok megfelelő felmérése után van megoldás- derült ki az AGNB közleményéből.
A szokottnál is konzervatívabban kezeli a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításokat, amelyektől 42 százalék a kiszámíthatatlan piaci környezet negatív hatásai elleni védelmet remél. A többi között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban - köztük Magyarországon - készített az Aegon. Sokatmondó az is, hogy a válaszadók 53 százaléka a hosszú távú megtakarításainál a szokottnál is óvatosabb befektetési politikát kíván folytatni. Vannak elvárásaik a pénzügyi tanácsadókkal szemben is, elsősorban az, hogy megfelelő befektetési garanciákat biztosító hosszú távú megtakarításokhoz, tervezéséhez nyújtsanak segítséget.
Nő az igény a szakmai tanácsok és tanácsadók iránt
A jövőben világszerte és Magyarországon is egyre inkább előtérbe fog kerülni az öngondoskodás, s ennek részeként mind keresettebbekké válnak az ezzel kapcsolatos tanácsok. Még tovább nő az igény a tanácsadók szolgáltatásai iránt is, egyenes következményeként annak, hogy folyik a kockázat- és felelősség-megosztás újraosztása a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók között, s a hangsúly egyre inkább az utóbbiakra helyeződik. Az egyének, a családok növekvő szerepvállalásának egyik következménye pedig a megfelelő tanácsok iránti növekvő igény. Az Aegon legfrissebb felmérése szerint például a megkérdezettek közel ötöde igényelné, hogy professzionális, személyre szabott pénzügyi tanácsot kapjon.
A klasszikus családmodell – apa, anya és adott esetben gyerekek – háttérbeszorulásával, egyre nagyobb súly helyezkedik a nőkre a pénzügyek intézésével kapcsolatban is – derül ki egy amerikai kutatásból.
A Nők, Pénz és Hatalom Tanulmány 2013 (2013 Women, Money & Power Study) megjelent felmérés során megkérdezett nők 67 százaléka állította, hogy a családi helyzetük rákényszeríti őket arra, hogy tisztában legyenek a pénzügyeikkel és képesek legyenek irányítani is ezeket. A résztvevő nők összesen 39 százaléka élt házas kapcsolatban, ami meglepően alacsony szám.
Ugyancsak meglepő eredmény, hogy az amerikai háztartások 40 százalékában a nő a kenyérkereső. Közülük sokan egyedülálló anyák, de azokban a háztartásokban, ahol az összbevétel átlaga 80 000 dollár körüli, a párok 15 százalékában szintén a nő keres jobban. Az ok abban keresendő, hogy a válság miatt nemcsak az egyedülállók, de sokszor a házasságban élő nők is kénytelenek voltak valamilyen munka után nézni.
A nők mindezek ellenére még mindig sokszor kényelmetlenül érzik magukat, ha pénzügyekkel kell foglalkozniuk. A megkérdezettek közel fele állította, hogy vannak félelmei ezzel kapcsolatban.
Sokszor a válás vagy a házastárs elvesztése az oka az elszegényedésnek, ráadásul a 2006-os 43 százalék után 2013-ban a megkérdezettek 48 százaléka vallotta azt, hogy a válás után komoly anyagi gondjaik lettek.
Az özvegyek helyzete ennél is kétségbeejtőbb, pontosan felük nyilatkozott úgy, hogy a társuk halála pénzügyi krízisbe jutatta őket. Az arány megdöbbentő, márcsak azért is, mert a megoldás egyszerű lehetne. Ha a háztartások nagyrésze rendelkezne életbiztosítással, drámaian csökkenhetne a válsághelyzetbe jutott özvegyek száma. Eggyel bonyolultabb – ugyanakkor üdvösebb – megoldás lehetne, ha a nők többsége nem bízná anyagi biztonságát másra és nem a baj beállta után kezdene gondolkodni a lehetséges megoldásokon.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Bár sok a munkanélküli, álláslehetőségek azért vannak. Akár azoknak is, akik most kezdik a pályát vagy váltáson gondolkodnak.
Nap mint nap hallani a munkaerő-piaci problémákról. Kétségtelen, hogy a munkanélküliségi ráták a válság óta rosszak, a legfrissebb adatok alapján sem látszik igazán jelentős javulás. A munkanélküliségi rátától eltérő módszerrel számított foglalkoztatási adatok azonban javulást mutatnak, igaz, ebben szerepet játszik a közfoglalkoztatás.
Az mindenesetre biztos, hogy lehetősége mindenkinek van: az állástalanok, a pályakezdők, a pályaváltást fontolgatók és a másodállást keresők egyaránt találhatnak jövedelmező állást. Ilyet kínál például a biztosítási ágazat, amelynek tanácsadókra van szüksége.
Rengetegen szálltak szembe az árvízzel, lázas munka folyik a Duna mentén. A bekövetkező, bekövetkezett károkra azonban sok esetben nincs fedezet. Bár egyéb káresetek, például karambol, lakástűz ellen lehet védekezni, többek között biztosítással, az árvíz esetében ez nem megoldható. Üzleti alapon nem igazán megy, az állami konstrukció iránt pedig nincs számottevő igény.
A napokban több cikk is elemezte, hogy az árvíz mennyibe kerül, hogyyan lehetett volna ellene korábban védekezni, valamint azzal, hogy a királyaink még hasznosítani is tudták az árvízet. A védekezéssel kapcsolatban a gátépítés mellett persze felmerül egy kézenfekvő, az élet számos területén alkalmazott előzetes védelem, a biztosítás, de ez mégsem működik a valóságban.
Mégpedig azért, mert az üzleti alapon működő biztosítók nem kérnek azokból az ingatlanokból, ahol nagy az árvíz- vagy belvízkockázat. Sok biztosító eleve kizárja a körből azokat az ingatlanokat, amelyeknél fennáll ez a veszély. Ha lehet is kötni, akkor csak nagyon drágán, mert nincs meg a megfelelő méretű kockázatközösség.
Forrás: Origo (Dörnyei Imre olvaó képe)
A probléma kezelésére jött létre éppen tíz éve a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amely egy speciális biztosítási konstrukciót kínál az érintetteknek. A konstrukció lényege, hogy a veszélyeztetett területeken élők - az ingatlanuk értékének megfelelően havonta fizetnek díjat az alapnak - cserébe kár esetén kártérítésre számíthatnak. Egy-egy ingatlan 1-15 millió forintra biztosítható, az éves díj, függően a kockázat mértékétől havi 3-15 ezer forint. A maximális kártérítés pedig 15 millió forint.
Az alap megoldását kevesen választották, amelyben feltehetően a pénzhiány is szerepet játszik. Mindössze pár millió forint érkezik be az alappal szerződést kötőktől és az alapban lévő pénz is elenyésző az árvízkárok potenciális méretéhez képest. Az, hogy az állami konstrukció díja drága vagy olcsó, nem lehet eldönteni, mivel nem lehet elterjedt piaci konstrukcióhoz viszonyítani. Nagyobb károk esetén pedig a bajba jutottaknak csak az állami segítség reménye marad.
|
Mennyi van az alapban? A alap pénzügyi helyzete mutatja, hogy az érintettek közül csak kevesen veszik igénybe a konstrukciót. Az alapot kezelő Magyar Államkincstár idén áprilisi beszámolója szerint az alap áprilisban összesen 900 ezer forint bevételre tett szert. Ebből 700 ezer forint költségvetési támogatásból folyt be, tövábbi 200 ezer pedig rendszeres befizetésekből. "Az Alap tárgyidőszak végéig 7,9 millió Ft bevételt realizált, ami az éves előirányzat 46,1%-os teljesítését eredményezte. Az Alap 5,9 millió Ft költségvetési támogatást vett igénybe, ami a tárgyévben elért összbevétel 74,5%-át teszi ki. Rendszeres befizetések jogcímen az Alaphoz 2,0 millió Ft érkezett. Az Alap április hónap végéig 4,5 millió Ft-ot, az éves előirányzatnak a 26,2%-át használta fel a kiadások finanszírozására. A hónap végén az Alap 261,6 millió Ft likviditással rendelkezik" - derül ki a jelentésből. |
Kereső
