Rengetegen szálltak szembe az árvízzel, lázas munka folyik a Duna mentén. A bekövetkező, bekövetkezett károkra azonban sok esetben nincs fedezet. Bár egyéb káresetek, például karambol, lakástűz ellen lehet védekezni, többek között biztosítással, az árvíz esetében ez nem megoldható. Üzleti alapon nem igazán megy, az állami konstrukció iránt pedig nincs számottevő igény.
A napokban több cikk is elemezte, hogy az árvíz mennyibe kerül, hogyyan lehetett volna ellene korábban védekezni, valamint azzal, hogy a királyaink még hasznosítani is tudták az árvízet. A védekezéssel kapcsolatban a gátépítés mellett persze felmerül egy kézenfekvő, az élet számos területén alkalmazott előzetes védelem, a biztosítás, de ez mégsem működik a valóságban.
Mégpedig azért, mert az üzleti alapon működő biztosítók nem kérnek azokból az ingatlanokból, ahol nagy az árvíz- vagy belvízkockázat. Sok biztosító eleve kizárja a körből azokat az ingatlanokat, amelyeknél fennáll ez a veszély. Ha lehet is kötni, akkor csak nagyon drágán, mert nincs meg a megfelelő méretű kockázatközösség.
Forrás: Origo (Dörnyei Imre olvaó képe)
A probléma kezelésére jött létre éppen tíz éve a Wesselényi Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, amely egy speciális biztosítási konstrukciót kínál az érintetteknek. A konstrukció lényege, hogy a veszélyeztetett területeken élők - az ingatlanuk értékének megfelelően havonta fizetnek díjat az alapnak - cserébe kár esetén kártérítésre számíthatnak. Egy-egy ingatlan 1-15 millió forintra biztosítható, az éves díj, függően a kockázat mértékétől havi 3-15 ezer forint. A maximális kártérítés pedig 15 millió forint.
Az alap megoldását kevesen választották, amelyben feltehetően a pénzhiány is szerepet játszik. Mindössze pár millió forint érkezik be az alappal szerződést kötőktől és az alapban lévő pénz is elenyésző az árvízkárok potenciális méretéhez képest. Az, hogy az állami konstrukció díja drága vagy olcsó, nem lehet eldönteni, mivel nem lehet elterjedt piaci konstrukcióhoz viszonyítani. Nagyobb károk esetén pedig a bajba jutottaknak csak az állami segítség reménye marad.
|
Mennyi van az alapban? A alap pénzügyi helyzete mutatja, hogy az érintettek közül csak kevesen veszik igénybe a konstrukciót. Az alapot kezelő Magyar Államkincstár idén áprilisi beszámolója szerint az alap áprilisban összesen 900 ezer forint bevételre tett szert. Ebből 700 ezer forint költségvetési támogatásból folyt be, tövábbi 200 ezer pedig rendszeres befizetésekből. "Az Alap tárgyidőszak végéig 7,9 millió Ft bevételt realizált, ami az éves előirányzat 46,1%-os teljesítését eredményezte. Az Alap 5,9 millió Ft költségvetési támogatást vett igénybe, ami a tárgyévben elért összbevétel 74,5%-át teszi ki. Rendszeres befizetések jogcímen az Alaphoz 2,0 millió Ft érkezett. Az Alap április hónap végéig 4,5 millió Ft-ot, az éves előirányzatnak a 26,2%-át használta fel a kiadások finanszírozására. A hónap végén az Alap 261,6 millió Ft likviditással rendelkezik" - derül ki a jelentésből. |
Kereső
