Jelentős különbségek vannak Európában az egy főre eső - vásárlóerőparitáson mért - GDP-t nézve. Magyarország az uniós átlag kétharmadát hozza, Luxemburg toronymagasan az első, Bosznia-Hercegovina pedig a sor végén áll.
Luxemburg, Norvégia és Svájc - ezek az országok vezetik az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP alapján készített európai rangsorát.
Svájc jó helyen áll
Luxemburg 271 százalékot ért el, ez azt jelenti, hogy a 27 uniós tagország és a csatlakozás előtt álló Horvátország átlagát jelentő értéket 171 százalékkal múlja felül a luxemburgi eredmény. A norvégok 200 százalékkal a második helyet szerezték meg, a svájciak pedig 60 százalékkal haladják meg az uniós átlagot.
A magyarok élelmiszerre költik a legtöbbet, éves szinten több mint 2000 milliárdot, majd az üzemanyagok és a gyógyszerek következnek. A top tízben szereplő termékekre napi 17 milliárd ment el.
Szerdán jelent meg a legfrissebb kiskereskedelmi statisztika, amely szerint márciust megelőző tizenkét hónapban először mutatott növekedést az évek óta gyengén alakuló forgalom. Márciusban 3,3 százalékos volt a növekedés.
A friss adatokból nem látszik, pontosan mire ment el a pénz, de a tavalyi statisztikák jól mutatják a nagyságrendeket. A múlt évben a magyarok több mint 8 ezer milliárd forintot költöttek el a boltokban, ennek a pénznek a negyede ment el élelmiszerre.
Top tíz termékcsoport (milliárd forintban)
Forrás: KSH
Az első hármat követő termékek összforgalma 238-415 milliárd forint között szóródott. A top tízben szereplők tavaly összesen 6255 milliárd forintos forgalmat produkáltak, ez pedig napi 17 milliárd forintot jelentett.
Forrás: KSH
A teljes forgalom több mint 26 százalékát adó élelmiszerek után a második legnagyobb - 19 százalékos - szelet az üzemanyagoké. Harmadik helyen a gyógyszerek állnak, amelyek tavaly a több mint 8000 milliárd forintos forgalom 5 százalékát adták. A top tízben nem szereplő termékek összesen közel 23 százalékos részesedést értek el.
Az autóeladásokat, alkatrész-kereskedelmet is magában foglaló, gépjármű-kiskereskedelmet külön veszi a statisztika. Ez tavaly közel 4800 milliárd forintos tételt jelentett.
A mindennapi fogyasztási cikkek közül az egyik legnehezebben mérhető termék a vécépapír. Ezért adják inkább kilóra!
Látszólag egyszerű a dolog: egy tekercs, X forintba kerül és ez alapján lehet válogatni, de közel sem ilyen egyszerű a történet.
Az egy dolog, hogy egy-, két-, három- vagy négyrétegű tekercsek is vannak, nem beszélve a négy-, hat-, nyolc-, tizenkét darabos csomagolásokról. Egy-egy tekercsen nincs ugyanannyi papírszelet. Így aztán nem könnyű kiválasztani a legjobbat takarékossági szempontból, a tekercsre vetített egységár ugyanis nem ad megfelelő eligazítást.
Az egyik megoldást az jelentené, ha kilós áron lehetne válogatni. Ha megfogunk több tekercset, megtapogatjuk a csomagot, akkor érezni a súlyát, illetve azt, hogy mennyire tömör, leegyszerűsítve, mennyi anyag van benne. (Persze így a belső kartontekercs súlyával lehetne kombinálni, de azt akár szabályozni is lehetne.)
Bár kétségtelenül hülyén néz ki, hogy az ember kilóra vásárol vécépaapírt, a legolcsóbbat valószínűleg így lehetne kiválaasztani. A tojásnál is bevezették...
Kereső
