A fiatalok egyik napról a másikra élnek, alkalomszerűen tudnak csak félretenni - ezért is vállalnak sokan diákmunkát, aminek a lelkesedésen kívül is van pár feltétele.
Először is az iskolától be kell szerezni az ún. iskolalátogatási igazolást, amely azt bizonyítja, hogy az elmúlt tanévben a delikvens nappali tagozatos diák volt. Szükséges még a személyi igazolvány, a TAJ-szám (társadalombiztosítási azonosító jel), az adószám (pontosabban adóazonosító jel), néhány esetben egy bankszámlaszám is, mert a munkáltató csak bankátutalással tud fizetni (pl. az állami költségvetésből gazdálkodó szervezetek, vagy néhány iskolaszövetkezet is így fizeti a munkabért, stb.).
A munkavállalás formái változatosak lehetnek, dolgozhatnak a diákok alkalmi munkavállalói könyvvel, létesíthetnek határozott idejű és egy adott munka elvégzésére is munkaviszonyt, beléphetnek egy iskolaszövetkezetbe (népszerű nevén: diákszövetkezetbe). A diákmunkát vállalók egy része fiatal munkavállalónak számít (amíg nem töltötte be a 18. életévét, de elmúlt már 16 éves, - nyári munkavégzés esetében 15 évesen is munkába lehet állni szülői engedéllyel -) ezért a Munka Törvénykönyve 129/A.§-a szerint különleges védelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.
Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.
Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.
Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.
A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Fiatalkori munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdasági növekedés
2013 07 23. 09:00 - jutajuli
A fiatalokat legtöbb európai országban kiemelten sújtja a munkanélküliség problémája. A 17-25 éves korosztály magyarországi munkanélküliségi rátája 30 százalék közeli, a teljes népességben 11 százalék körüli.
A legutóbbi Európa-csúcs egyik főtémája ezért a munkanélküli fiatalok helyzete volt, hatmilliárd eurót szánnak a probléma megoldására. Ami nem is csoda, hiszen a magyarok mellett a többi európai ország sincs túl fényes helyzetben, Spanyolországban és Görögországban a fiatalok fele hiába keres állást.
A munkanélküliség enyhítésére átfogóbb intézkedésekre van szükség, mint a fiatalok megsegítése, hiszen a magas munkanélküliség ráta nem a fiatalok hibája, hanem a gyenge gazdasági fejlődésé, azaz csak tünet. André Sapir Université Libre de Bruxelles professzora szerint a fiatalkori munkanélküliség csökkentésének egyetlen kulcsa a gazdasági növekedés, mivel a fiatalok munkanélküliségi rátája leginkább gazdaság állapotával korrelál nem a fiatalok szakképzettségével.
Mint már korábbi posztunkban megírtuk, a szendvicsgenerációnak hívott korosztály - akiknek potenciálisan gyermekeik, és szüleik is rászorulhatnak segítségükre - közel fele legalább egy felnőtt gyereket támogat anyagilag. Az itt olvasott adatok alapján pedig még inkább elmondható az, hogy a gyerek anyagi biztonsága miatt kötött biztosításokat - amennyiben létezik ilyen - nem érdemes azonnal felmondani, amint az utódok kirepülnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
2013 06 13. 16:03 - Zseton
Bár egyfelől mindenképp jó, hogy az emberek egyre tovább élnek, az idősek táborának bővülése komoly gondot jelenthet a jövőben. Több gyerek kell, és a takarékoskodás sem árt.
A legoptimálisabb esetben - hipotetikus becslés szerint - 2060-ban a nők születéskor várható életkora 93,2 év, a férfiaké 88,3 év lesz, szemben a jelenlegi (2010-ben mért) 78,5, illetve 70,5 évvel.A legkedvezőtlenebb hipotetikus becslés pedig a nőknél 88,8, illetve 70,5 évet jósol - derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai Portré 2012 című terjedelmes kiadványából, amely az említettek mellett további érdekes adatokkal szolgál.
Például azzal, hogy a korösszetétel az elmúlt években egyre rosszabb lett, azaz egyre több az idős ember, miközben a fiatalok aránya is mérséklődik. Ennek eredményeként a magyarok közel negyede túl van a hatvanon, minden hatodik ember 65 évnél idősebb, a 20 évnél fiatalabbak pedig csak teljes népesség ötödét adják. Így az idősek fiatalokhoz viszonyított arányát mutató öregedési index 2012-ben már 1,15 százalék volt, szemben az 1990-ben mért 0,7 százalékkal, vagyis több az idős, mint a fiatal. Az említett tanulmányban szereplő, feltételezéseken alapuló prognózis szerint 2030-ban ez a mutató 1,5-1,6, 2060-ban pedig már 2 százalék felett lehet, vagyis minden fiatalra két idős ember jut majd.
Az ugyan mindenképpen kedvező, hogy egyre tovább fognak élni az emberek, ám ha ez nem jár a születések számának emelkedésével, akkor feszültségek alakulhatnak ki világszerte. Teljesen leegyszerűsítve elsősorban az egészségügy és a nyugdíj területén jelentkezhetnek a problémák. Kevesebb dolgozónak kell ugyanis eltartania egyre több és tovább élő nyugdíjast, szükségszerűen az egészségügyi ellátásukra is nagyobb összeget kell fordítani a közös kasszából. Másképp: kevesebb ember dobja össze azt a pénzt, amelyet egyre több idős között kell szétosztani. Ez nyilvánvalóan kezelendő probléma világszerte. A dolgozó emberek egyelőre annyit tehetnek az ügy érdekében, hogy az öngondoskodás bármilyen formájával félretesznek a jövőre, legyen szó bármilyen minimális összegről is.
Kereső
