Bankbetét, vagy föld? -Pénzügyi kultúra a közép-alföldi háztartásokban
2013 07 15. 09:00 - jutajuli
Az Állami Számvevőszék tanulmánya szerint a vizsgált régióban élők -beleértve tanyasi háztartásokat és nyugdíjból élőket- jövedelme országos viszonylatban alacsony, de képesek kigazdálkodni a megélhetést.
A háztartások többsége rendelkezik alapvető pénzügyi termékekkel (pl. bankszámla), így a lehetőség adott készpénzkímélő pénzügyi megoldások alkalmazására, ami a pénzügyi kultúra pozitív fokmérője. A tanulmány szerint azonban ez nem jelenti sem azt, hogy megfelelő tudás birtokában vannak a termékről, sem pedig azt, hogy a mindennapi életben használják ezeket a termékeket. Az idősebb korosztály, valamint a kisebb településen élők között a bankszámla és a bankkártya használat még mindig nem népszerű. Háztartási szinten havi 100 ezer forint nettó jövedelem után válik a bankkártya használathoz való hozzáállás pozitívvá.
A vizsgált háztartásoknak pozitív elképzelése van a jövőre vonatkozóan (tervezés, hosszú távú szemlélet) a megtakarításokat illetően. Ezzel szemben a felmérés kimutatásai alapján mindössze a háztartások 20,5 százaléka képes valóban megtakarítani, ezek közül is a 76 százalékuk a 140 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások közül kerül ki. A legbiztonságosabb megtakarítási formát bankbetétet tartják, második, illetve harmadik helyen pedig az ingatlan (föld, lakóingatlan) áll. Ennek ellenére, a vizsgált háztartásokban a készpénzben történő megtakarítás szerepel a második helyen. Mivel a megtakarítási célok hosszútávúak, a választott pénzügyi eszközök azonban rövid távra szólnak, a felmérés végzői a pénzügyi kultúrát ebből a szempontból negatívként ítélték meg (pozitívként azonban kiemelték, hogy olyan termékeket nem vásárolnak meg, amit nem ismernek).
Az elemzett háztartások 39 százaléka él valamilyen hitelkonstrukcióval (forint- vagy deviza alapú). Bebizonyosodott, hogy hitelfelvételkor nem számoltak annak árfolyam kockázatával. Tekintetbe véve azt, hogy a háztartások többsége ennek ellenére képes kigazdálkodni az idegen forrásokból származó kötelezettségeket, azt jelenti, hogy hogy tudásszintjük és korábbi tapasztalataik alapján azonosították a rendelkezésükre bocsátott információkat tudásszintjüknek megfelelően.
A klasszikus családmodell – apa, anya és adott esetben gyerekek – háttérbeszorulásával, egyre nagyobb súly helyezkedik a nőkre a pénzügyek intézésével kapcsolatban is – derül ki egy amerikai kutatásból.
A Nők, Pénz és Hatalom Tanulmány 2013 (2013 Women, Money & Power Study) megjelent felmérés során megkérdezett nők 67 százaléka állította, hogy a családi helyzetük rákényszeríti őket arra, hogy tisztában legyenek a pénzügyeikkel és képesek legyenek irányítani is ezeket. A résztvevő nők összesen 39 százaléka élt házas kapcsolatban, ami meglepően alacsony szám.
Ugyancsak meglepő eredmény, hogy az amerikai háztartások 40 százalékában a nő a kenyérkereső. Közülük sokan egyedülálló anyák, de azokban a háztartásokban, ahol az összbevétel átlaga 80 000 dollár körüli, a párok 15 százalékában szintén a nő keres jobban. Az ok abban keresendő, hogy a válság miatt nemcsak az egyedülállók, de sokszor a házasságban élő nők is kénytelenek voltak valamilyen munka után nézni.
A nők mindezek ellenére még mindig sokszor kényelmetlenül érzik magukat, ha pénzügyekkel kell foglalkozniuk. A megkérdezettek közel fele állította, hogy vannak félelmei ezzel kapcsolatban.
Sokszor a válás vagy a házastárs elvesztése az oka az elszegényedésnek, ráadásul a 2006-os 43 százalék után 2013-ban a megkérdezettek 48 százaléka vallotta azt, hogy a válás után komoly anyagi gondjaik lettek.
Az özvegyek helyzete ennél is kétségbeejtőbb, pontosan felük nyilatkozott úgy, hogy a társuk halála pénzügyi krízisbe jutatta őket. Az arány megdöbbentő, márcsak azért is, mert a megoldás egyszerű lehetne. Ha a háztartások nagyrésze rendelkezne életbiztosítással, drámaian csökkenhetne a válsághelyzetbe jutott özvegyek száma. Eggyel bonyolultabb – ugyanakkor üdvösebb – megoldás lehetne, ha a nők többsége nem bízná anyagi biztonságát másra és nem a baj beállta után kezdene gondolkodni a lehetséges megoldásokon.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Keveset tudnak a pénzügyekről a fiatalok
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Nincsenek tisztában pénzügyi képességeikkel a fiatalok – derül ki egy friss kutatásból. A megkérdezettek harmada túlbecsüli, 10 százalékuk degradálja pénzügyi ismereteit.
A lakosság egészét nézve a fiatal (18 és 25 év közötti, felsőoktatásban tanuló) korosztály jóval kevésbé van eladósodva: mert míg a 18-69 éves lakosság körében 77 százalék azok az aránya, akik vettek már fel valamilyen hitelt, addig a most megkérdezett fiatalok alig negyederendelkezik – vagy rendelkezett – valamilyen hitellel. Többen rendelkeznek valamilyen megtakarított pénzzel is - 80 százalékuk -, szemben a teljes lakosság alig 54 százalékával. A diákok elsősorban az egyszerű – rövid távra szóló – megtakarítási formákat kedvelik, ugyanakkor megjelenik a hosszú távú tervezés is, a lakástakarékpénztári megtakarítási formát például a megtakarítók 8,6 százaléka jelölte meg.
Azok közül, akik nem tudnak megtakarítani, a fiatal férfiak több jövedelmet igényelnének a nőknél ahhoz, hogy tudjanak félretennii. Előbbiek átlagosan 181 ezer forint havi jövedelmet jelöltek meg, a nők átlagosan 174 ezret. A megtakarítani képes fiatal nők átlagos jövedelme ugyanakkor 49 ezer forint, míg a fiatal férfiaké átlagosan 65 ezer.
Meglepő eredménynek mondható, hogy a nincsenek jobb helyzetben a pénzügyi ismeretek terén azok, akik már végeztek ilyen tanulmányokat, a pénzügyi kultúrát sok tényező együttesen határozza meg. Leegyszerűsítve igaz, hogy minél érettebb valaki, annál fejlettebbek a pénzügyi ismeretei, a korral a készségek javulnak, a házas-gyermekes- és elvált fiatalok jobb válaszokat adtak a társaiknál, csakúgy, mint azok, akik már töltöttek időt külföldön.
A képességekben nincs eltérés fiatal nők és férfiak között, nem meglepő, hog több férfi gyűjt autóra, mint nő, ugyanakkor több nő tesz félre pénzt ajándékvásárlásra, mint férfi.
A megkérdezettek közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia, függetlenül a pénzügyi ismereteinek szintjével. Ez a tanulmány szerint egyrészt üdvös, mert nem vállalnak az ítélőképességüket meghaladó döntéseket, ugyanakkor a túlzott kockázatkerülés csökkenti az esélyt a jólét növeléséhez. Akadályozhatja ugyanis a pénzügyi lehetőségek kihasználását.
A kutatást az Állami Számvevőszék, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola valamint a Szegedi Tudományegyetem végezte több mint 2000 hallgató megkérdezésével.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Lemaradva a magyar életbiztosítási piac
Szeszben és dohányban az elsők
A budai kerületek megverték a pestieket
Nyerésre állnak a nyugdíjasok a gyerekekkel szemben
Azért mert nem egy produktív eszköz, mindig csak önmagát adja, nem termel semmit.
A francia Société Generale bank szakértői szerint az elmúlt hónapokban bukdácsoló arany unciánkénti árfolyama 1200 dollárra süllyedhet a jelenlegi, 1400 dollárnál valamivel alacsonyabb szintről. A portfolio.hu által idézett elemzés szerint a francia bank szakértői attól tartanak, hogy az amerikai jegybank rálép a fékre, visszafogja a pénzpumpát, ez pedig kedvezőtlenül érintheti a nyersanyagpiacokat, köztük az arany piacát is.
A bank szakértői szerint tehát az arany most nem jó befektetés, pedig vannak időszakok, amikor az: ha például kitör az aranyláz a befektetési piacokon és a háztartások körében. Ez leginkább a válságüzemmódra igaz, amikor sokan aranyba menekülnek, mondván az egy biztos pont, mindig is lesz értéke. Ez persze igaz, de kérdés, hogy mennyi lesz az értéke, mert csak az van neki, mást nem nyújt.
Spóroljunk a láthatatlan tizeddel a gyerekeken, a gyerekekért!
2013 06 16. 23:03 - Zseton
A láthatatlan tized az egyik jó megoldás arra, hogyan mutassuk be és hogyan ösztönözzük a gyerekeket, mire is jó a takarékoskodás.
Több elemzés is szól arról, hogy a magyarok közül sokan nem takarékoskodnak váratlan kiadásokra, betegségre, idős korukra stb. Ennek több oka van, az egyik a pénzhiány. Ugyanakkor szerepet játszik benne az is, a pénzügyi tudatosság szempontjából még van tere a fejlődésnek.
Ahhoz, hogy hosszú távon is jó eredmények szülessenek, a gyerekeknek, diákoknak is tisztában kell lenniük azzal, hogyan működik ez a dolog. Persze nem kell feltétlenül a kamatokkal hozamokkal traktálni őket, főleg, ha nem vevők rá, de több módszerrel is lehet őket a takarékoskodás felé terelni.
Láthatatlan alap
Íme az egyik, a láthatatlan tized vagy ötöd módszere. Tegyük fel, hogy a gyereknek havonta 6-10 ezer forint zsebpénzt szánunk, ebből az összegből azonban 10 vagy 20 százalékot lecsippentünk, a levont összeget pedig félretesszük bármilyen takarékoskodásra kitalált pénzügyi eszközben. A lényeg, hogy tudnia kell, ez az övé, de a spórolt összeget egyszerűen nem lehet kivenni, csak adott idő múlva. Ahhoz, hogy a hosszú távú takarékoskodásnak látszódjon az eredménye, érdemes legalább egy, de inkább több éven keresztül spórolni.
Kereső
