jutalom

Bár egyfelől mindenképp jó, hogy az emberek egyre tovább élnek, az idősek táborának bővülése komoly gondot jelenthet a jövőben. Több gyerek kell, és a takarékoskodás sem árt. 

A legoptimálisabb esetben - hipotetikus becslés szerint - 2060-ban a nők születéskor várható életkora 93,2 év, a férfiaké 88,3 év lesz, szemben a jelenlegi (2010-ben mért) 78,5, illetve 70,5 évvel.A legkedvezőtlenebb hipotetikus becslés pedig a nőknél 88,8, illetve 70,5 évet jósol - derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet Demográfiai Portré 2012 című terjedelmes kiadványából, amely az említettek mellett további érdekes adatokkal szolgál. 

Például azzal, hogy a korösszetétel az elmúlt években egyre rosszabb lett, azaz egyre több az idős ember, miközben a fiatalok aránya is mérséklődik. Ennek eredményeként a magyarok közel negyede túl van a hatvanon, minden hatodik ember 65 évnél idősebb, a 20 évnél fiatalabbak pedig csak teljes népesség ötödét adják. Így az idősek fiatalokhoz viszonyított arányát mutató öregedési index 2012-ben már 1,15 százalék volt, szemben az 1990-ben mért 0,7 százalékkal, vagyis több az idős, mint a fiatal. Az említett tanulmányban szereplő, feltételezéseken alapuló prognózis szerint 2030-ban ez a mutató 1,5-1,6, 2060-ban pedig már 2 százalék felett lehet, vagyis minden fiatalra két idős ember jut majd.

Az ugyan mindenképpen kedvező, hogy egyre tovább fognak élni az emberek, ám ha ez nem jár a születések számának emelkedésével, akkor feszültségek alakulhatnak ki világszerte. Teljesen leegyszerűsítve elsősorban az egészségügy és a nyugdíj területén jelentkezhetnek a problémák. Kevesebb dolgozónak kell ugyanis eltartania egyre több és tovább élő nyugdíjast, szükségszerűen az egészségügyi ellátásukra is nagyobb összeget kell fordítani a közös kasszából. Másképp: kevesebb ember dobja össze azt a pénzt, amelyet egyre több idős között kell szétosztani. Ez nyilvánvalóan kezelendő probléma világszerte. A dolgozó emberek egyelőre annyit tehetnek az ügy érdekében, hogy az öngondoskodás bármilyen formájával félretesznek a jövőre, legyen szó bármilyen minimális összegről is.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a magyarok csak a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani nyugdíjas korukban. Ezzel messze az élen állnak. 

Igen érdekes kilátások rajzolódnak ki az Aegon szerdán megjelent - nemzetközi - felméréséből, amelynek keretében tizenkét ország összesen tizenkétezer lakosát a jövőbeni pénzügyi helyzetükről. 

A végeredmény szerint a jelenleg dolgozó emberek nyugdíjba vonulás után a mostani fizetésük durván háromnegyedére tartanának igényt, ám az országok közötti szórás elég jelentős. Az Egyesült Királyságban élők beérnék 60 százalékkal, míg a magyaroknál a legmagasabb az arány. A magyarok ugyanis a mostani fizetésüknek 85 százalékát szeretnék nyugdíjként, azaz mindössze a fizetésük hatodáról hajlandóak lemondani, ami szinte lehetetlen elvárásnak fest. 

Sokan azonban tisztában vannak azzal, hogy a nyugdíjas korukban összébb kell húzniuk magukat. A kutatás átlaga szerint 21 százalék számít arra, hogy nyugdíjasként le kell mondania egyes dolgokról. A magyarok azonban az átlagnál jóval pesszimistábbak: 55 százalékuk azt várja, hogy nem tudja majd az általa elvárt életszínvonalat finanszírozni a nyugdíjból. A felmérésből kiderül az a nem túl meglepő válasz, amely szerint a megkérdezettek leginkább a fizetésemelésből szeretnének takarékoskodni. Valamint arra, hogy a takarékoskodás legnagyobb gátja a pénzhiány. 

Szakadék

Bár a jelenlegi bér- és nyugdíjadatokkal érzékeltethető, hogy óriási a szakadék a két oldal között, vagyis az átlagbér és az átlagnyugdíj között. 

Vegyük az átlagos nettó keresetet, amely közel 150 ezer forint volt az idei első negyedévben, ehhez képest a magyarországi átlagos havi nyugdíj alig 100 ezer forint. Ebből kiindulva a magyarok közel 85 százalékot, 130 ezer forintot szeretnének nyugdíjként. Ezzel szemben a nyugdíjátlag alapján a átlagfizetésük harmadáról kell lemondaniuk az átlagnyugdíjhoz.

Persze akadnak extrém kivételek, a Népszabadság egy tavalyi cikke szerint van ugyanis példa 800 ezres nyugdíjra is, az viszont nem derül ki, hogy az illető még aktív korában mennyire számított...

(A felmérést Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készítették.)