jutalom

 A TÁRKI kutatásai szerint igen alacsony az időskori foglalkoztatottság Magyarországon. A magyarországi 55 és 64 közötti népességnek nem csak a készségszintje alacsony, hanem rossz az egészségi állapota is. Mindemellett a nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek.

 A TÁRKI kimutatásaiból kiderül, hogy a magyarországi foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak a kutatások szempontjából. A statisztikát kismértékben (0,5-1 százalékkal) javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság, valamint az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. A külföldi munkavállalást csak a gazdasági helyzet kedvező változása szoríthatja vissza.

Kézdi Gábor a Közép-európai Egyetem (CEU) docense és a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint is rendkívül alacsony az időskori foglalkoztatás.  Mindössze az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, míg ez az átlag az OECD országaiban 52 százalék. Ennek okai, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek, plusz a magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közép szintjén található. Munkavállalásukat nehezíti még az egészségi állapotuk is. A krónikus betegségekben, a napi tevékenységekben való korlátozottságban, az elhízásban és az egészségi állapot szubjektív megítélésében a magyarok a rosszabbak között vannak. A magyarok az objektív tesztek alapján (tüdőkapacitás, általános erőnlét) a legrosszabbak között szerepelnek, éppúgy, mint a depresszió tekintetében.

Magyarországon a foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népességet érinti, a magasan kvalifikált, jó egészségi állapotú lakosság körében nincs ilyen probléma. Ezért Kézdi szerint a foglalkoztatások növelésének érdekében a kormányzatnak készségek fejlesztésére és az egészségügyi állapot javítására kell koncentrálni.

Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!

Karrier vagy munkamánia?

Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?

Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar

Ennyit keresnek majd, ha kirepültek

Bankbetét, vagy föld

A létbiztonság teszi elégedetté a magyart

Lassan kezd tudatosulni a magyarokban, hogy maguknak is tenniük kell a nyugodt jövőjük, időskoruk érdekében. Biztató azonban, hogy ma már a lakosságnak mintegy a fele foglalkozik a hosszú távra szóló megtakarítások és befektetések kérdésével. Az öngondoskodás mellett a váratlan helyzetekre történő felkészülés is egyre fontosabbá válik. Erre, a kockázatok megfelelő felmérése után van megoldás- derült ki az AGNB közleményéből.

A szokottnál is konzervatívabban kezeli a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításokat, amelyektől 42 százalék a kiszámíthatatlan piaci környezet negatív hatásai elleni védelmet remél. A többi között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban - köztük Magyarországon - készített az Aegon. Sokatmondó az is, hogy a válaszadók 53 százaléka a hosszú távú megtakarításainál a szokottnál is óvatosabb befektetési politikát kíván folytatni. Vannak elvárásaik a pénzügyi tanácsadókkal szemben is, elsősorban az, hogy megfelelő befektetési garanciákat biztosító hosszú távú megtakarításokhoz, tervezéséhez nyújtsanak segítséget.

Nő az igény a szakmai tanácsok és tanácsadók iránt

A jövőben világszerte és Magyarországon is egyre inkább előtérbe fog kerülni az öngondoskodás, s ennek részeként mind keresettebbekké válnak az ezzel kapcsolatos tanácsok. Még tovább nő az igény a tanácsadók szolgáltatásai iránt is, egyenes következményeként annak, hogy folyik a kockázat- és felelősség-megosztás újraosztása a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók között, s a hangsúly egyre inkább az utóbbiakra helyeződik. Az egyének, a családok növekvő szerepvállalásának egyik következménye pedig a megfelelő tanácsok iránti növekvő igény. Az Aegon legfrissebb felmérése szerint például a megkérdezettek közel ötöde igényelné, hogy professzionális, személyre szabott pénzügyi tanácsot kapjon.

A nők és a női esélyegyenlőség helyzetét vizsgálta a Nemzeti Innovációs Hivatal a KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) területén. Az elemezték a nők helyzetét a felsőoktatásban való részvétel, a pályaorientáció és a tudományos előmenetel, valamint kutatási forrásokhoz való hozzáférés szempontjából.

A kutatás kimutatta, hogy míg az EU-ban 2010-re az egyetemi és főiskolai hallgatók között a nők aránya megközelítette a 60%-ot, itthon a diplomát szerzettek közel kétharmada nő. A női hallgatók aránya a felsőoktatásban meghaladja az EU27 átlagát.

A fizikai tudományok területén diplomát szerzettek között a nők aránya megközelítette az 50%-ot, de az az egyetemi professzorok csak kevesebb mint 7%-a nő és az Magyar Tudományos Akadémai rendes tagjai között sem éri el az 5 százalékot a nők aránya.

kép innen

Ugyanakkor a vállalkozói szektorban dolgozó kutató-fejlesztő nők aránya meghaladja az uniós átlagot és a tudományos és technológiai területen végzett vagy foglalkoztatott nők aránya hazánkban az elmúlt egy évtizedben jelentősen nőtt.

A vállalkozási szektorban viszont még mindig csaknem négyszer annyi kutató-fejlesztő férfit alkalmaznak, mint nőt. És a karrierpálya előrehaladtával a női kutató fejlesztők alacsonyabb arányban lépnek előre a ranglétrán mind a felsőoktatási, mind pedig a vállalati szektorban.

A tudásintenzív ágazatokban a női foglalkoztatási kapacitás bővült, nőtt az ilyen területen alkalmazható munkaerő nagysága. Annak ellenére, hogy egyre több nő alkalmas végzettsége vagy munkatapasztalata alapján arra, hogy ilyen ágazatban foglalkoztassák, a pályaválasztási mintáknak megfelelően az ágazatokon belül kiegyenlítetlen a női foglalkoztatottak aránya.

A csúcstechnológiai feldolgozóipari területeken nagyobb arányban dolgoznak férfiak, míg az inkább feminimizált csúcstechnológiai szolgáltató szektorban több a női foglalkoztatott.

A Nemzeti Információs Hivatal szerint összességében a női kutató-fejlesztők helyzetéről megállapítható, hogy biztató tendenciák a felsőoktatásban és a foglalkoztatásban is vannak, ez azonban ez szinte egyáltalán nem érvényesül a pályaorientáció különbségeinek tompításában, a forrásokhoz való egyenlő hozzáférésben és a karrierút szempontjából jelentős előrelépések számában. A kutatásról bővebben itt olvashat.