A fiatalok számára egyre fontosabbak a materiális dolgok, a pénz, az anyagi javak megszerzése. A gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott világ új körülményeihez.
Egy felmérés során gimnazista diákokat kérdeztek a pénzgazdálkodáshoz, öngondoskodáshoz való viszonyukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a vártnál is fontosabb részért képezi az öngondoskodásra való törekvés a fiatalok életstratégiájának.
Már korábbi, fiatalokkal foglalkozó kutatások is megmutatták, hogy valami megváltozott a fiatalok szemléletében. Az egyik felmérés válaszadói számára ugyan még elsődleges fontosságú volt a család, de már a harmadik helyen a jövedelem, a negyediken pedig a pénz szerepelt. A fiatalok elsődleges célja most már az anyagi biztonság, a sikert pedig leginkább az anyagi, szakmai eredmények jelentik számukra. A meggazdagodás eléréséhez a diákok mintegy 40 százaléka szerint a két legfontosabb tulajdonság az, hogy valaki tudjon bánni a pénzzel, ugyanakkor kreatív legyen.
Mindössze megkérdezett diákoknak csak 4 százaléka gondolja, hogy a vagyonosodáshoz vezető út legfontosabb mérföldköve a spórolás lenne. Úgy vélik, hogy a sikeresség legfontosabb tényezője a kemény munka és a szorgalom. A gimnazisták szerint a meggazdagodás fortélyai megtanulhatóak. A fiatalok hisznek az önerőből történő, tisztességes gazdagodás lehetőségében, bár tisztában vannak azzal is, hogy annak eléréséhez az akaraton és a kemény munkán kívül másra is szükségük lesz. A megkérdezett gimnazisták e téren ugyanakkora jelentőséget tulajdonítottak a tanulás folyamán megszerezhető tudásnak és a jó pénzügyi érzéknek.
A kutatásokból kiderült: a diákok kifejezetten optimisták a jövőjükkel kapcsolatosan. Kétharmaduk biztosra veszi, hogy húsz év múlva jobb gazdasági helyzetben lesz majd, mint amilyenben jelenleg a családja van.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
A szomszéd nyugdíja sem zöldebb (sokkal)
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
Kevés a fizikai munkahely, muszáj tovább tanulni
2013 08 01. 09:00 - jutajuli
Egy friss kutatás szerint a gazdasági válság hatására a foglalkoztatott alacsonyan képzetteknek mind a száma, mind az aránya csökkent Magyarországon. Ez összhangban van azzal a megfigyeléssel, miszerint gazdasági válságban az alacsonyan képzettek munkahelyei nagyobb veszélyben vannak. A tendencia ugyanakkor a gazdasági válságtól eltekintve is igen kedvezőtlen és hosszú távon is fennálló: Európa-szerte egyre csökken a képzetlen munkaerő által betölthető álláshelyek száma, a gazdasági válság „mindössze” ráerősített erre a folyamatra.
Ha a munkanélküliség alakulását területi bontásban vizsgálták, amiből kiderült, hogy az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek körében markáns területi minta rajzolódik ki. Ugyanakkor egyes helyeken megjelenő javulás, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy Baranya és Bács-Kiskun megye egyes kistérségeibe összpontosul. Ezek jellemzően komoly strukturális problémákkal küszködő, viszonylag elmaradott régiók, ahol a munkanélküliség mérséklődése feltehetőleg arra utal, hogy a közmunkaprogramok felszívták a munkakeresőket. Összességében a fizikai álláshelyek száma (a teljes és részmunkaidős foglalkoztatást együtt számítva) 2012-ben a 2008. évi érték 97%-át tette ki, a nemzetgazdaság szintjén tehát csökkenés volt tapasztalható.
Bár a diploma megszerzése egyre nagyobb anyagi terhet jelent, de mégis megéri áldozni rá. A diplomások nem csak többet keresnek, de nagyobb eséllyel helyezkednek el a munkaerőpiacon. Az önköltséges finanszírozás előtérbe kerülésével felértékelődött az előre gondolkodás és az öngondoskodás szerepe. Azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekeik ne sok százezres, vagy akár milliós adóssággal a vállukon kezdjék meg az egyetemi éveket követően felnőtt életüket, célszerű minél korábban elkezdeni megtakarítani. Akár havonta pár ezer forint félretevése is elegendő lehet a felsőoktatásba készülő gyermek tanulmányainak finanszírozására, ami talán nem terheli meg túlságosan a család költségvetését sem.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Létminimum -de kinek?
A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését (KSH).
Azonban tavaly például szakmunkás minimálbér nem érte el a létminimumot. 2012-ben a létminimumtól (85 960 forint) a minimálbér nettója több mint 25 ezer, a szakmunkás minimálbér nettója pedig majd 15 ezer forinttal maradt el. Az elmúlt években létminimum gyorsabban növekedett, mint a minimálbér, ezért a különbség egyre nyilvánvalóbb lett.
A KSH adatai szerint 2012-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke megközelítőleg 250 ezer forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké mindössze 77 364 forint.
Érdekes adat, hogy a háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, és 30,7 százalékát lakásfenntartási kiadásokra fordítottak, ennek 60 százalékát pedig háztartási energia vásárlására. Azaz háromból két forintot ételre és rezsire költenek.
Egyéb fogyasztások között szerepel a közlekedés, hírközlés folyó költségei, ugyanakkor egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra arányukat tekintve nagyjából annyi jutott, mint egy évvel korábban.
Az öngondoskodásra a létminimum közelében élők még mindig keveset áldoznak. Holott a kockázati életbiztosítás segíthetne abban, hogy a kedvezményezett túlélők a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Részmunkaidő: segítség vagy depresszió forrása?
Ezek a pénzügyi termékek mentesek a 6% EHO-tól
Teljesítmény arányos bérezés a jövő útja
Részmunkaidő: segítség, vagy depresszió forrása?
2013 07 30. 09:00 - jutajuli
A részmunkaidőben való foglalkoztatás lehet segítség, de lehet a depresszió egyik forrása is- derül ki a nemzetközi felmérésekből.
Egy magyarországi felmérés alapján leginkább a fiatalok között népszerűek a részmunkaidős pozíciók. Érdekes eredmény, hogy a női részmunkaidőben dolgozók aránya pontosan a duplája a férfiakénak. Ennek egyik oka, hogy a nők gyakran gyermek, vagy idős- rászoruló hozzátartozó gondozása miatt csak részmunkaidős munka mellett tudják fenntartani a hagyományos családi modellt.
Növekszik a teljesítményarányos bérezés támogatottsága az európai munkavállalók körében -derült ki egy nemzetközi felmérésből.
A teljesítményalapú bérezés széleskörű támogatást élvez Európában, ahol a válaszadók legalább egyharmada már jelenleg is mozgóbéres rendszerben dolgozik -ez az arány 2005-ben 20% volt-, és sokan mások is úgy gondolják, hogy javulna a teljesítményük, amennyiben ők is ilyen kompenzációs csomagban részesülnének.
A felmérés 31 országot, több mint 122.000 dolgozót, köztük 4700 magyar válaszadót érintett, miszerint jelenleg az EMEA régióban megkérdezett munkavállalók 39 százalékának jövedelmét kötik valamilyen mértékben bizonyos teljesítményszint eléréséhez, míg a nemzetközi átlag 44 százalék. A nem teljesítményarányos bért keresők 41 százaléka (EMEA) ugyanakkor úgy véli, produktívabb lenne a munkahelyén, ha a kompenzációs csomagját a produktivitásához kötnék.
A teljesítményarányos bérezéssel a munkavállalók megkapják az esélyt arra, hogy színvonalasabb, eredményesebb munkavégzéssel magasabb jövedelemre tegyenek szert, míg a munkáltatók a javuló produktivitásból és a motiváltabb munkaerőből profitálhatnak.
Így teljesítményhez kötött ösztönzési rendszerek minden érintett számára csak előnyösek lehetnek.
Ha a tetszett a poszt, olvassa el korábbi bejegyzéseinket!
Nőttek az átlagbérek, mégis szkeptikusak a magyarok
A fiatalkori munkanélküliség kulcsa
Nehezen kelnek el az idősek a munkaerő piacon
Kikre hallgatnak a leendő nyugdíjasok?
Konzervatív hosszútávú befektetésre vágyik a magyar
Ennyit keresnek majd, ha kirepültek
.
Kereső
